Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: A váci püspökség alapítása II/363
366 KOSZTA LÁSZLÓ az első két nagy püspökségalapítási szakaszt követően történtek.2 0 Biztos forrásból tudjuk, hogy István uralkodásának utolsó éveiben is kísérletet tett egy újabb monostor megszervezésére és felvette a kapcsolatot a montecassinoi bencés közösséggel.2 1 Nagy valószínűséggel állítható, hogy Szent István a csanádi után nem alapított újabb püspökségeket, különösen nem az ország középső vidékein, amely a 1030-as években bizonyosan beletartozott valamely korábban alapított egyházmegyébe. Vácot tehát — noha teljes mértékben nem is lehet ezt kizárni — nem tekintem Szent István alapította püspökségnek. Szent Istvánt Péter követte a trónon, akiről tudjuk, hogy meg kívánta gyorsítani az átalakulás folyamatát és politikájában elsősorban a külföldről betelepültekre támaszkodott, háttérbe szorítva ezzel a magyar származású előkelőket. Péter új adókat vetett ki, megadóztatta az egyházi jövedelmeket és végül politikájának következményeként a püspöki karral vagy annak legalábbis egy részével konfliktusba is került. Természetesen Péter politikája nem volt egyházellenes, hanem a társadalom átalakítása érdekében éppen annak erősítését kívánta elérni. Bizonyosan új egyházi alapításai is voltak a királynak és folytatta a Szent István megkezdte egyházigazgatási struktúra továbbépítését. Ezt mutatja, hogy befejezte az 1009-ben alapított pécsi püspökség székesegyházának építését. Erőszakos és türelmetlen politikája miatt kibontakozó főúri elégedetlenség következtében végül Péternek el kellett hagynia 1041-ben az országot, és Aba Sámuel, Szent István sógora került a trónra.22 A középkori történeti hagyományban nagyon negatív beállítást kapott Péter uralma. Országlását igyekeztek sötét színekben bemutatni és ennek érdekében elvitatták tőle egyházi alapítványait, így az óbudai prépostság létrehozását. A krónikakompozíció 67. fejezete Istvánnak tulajdonítja a társaskáptalan megszervezését.2 3 Figyelmet érdemel, hogy a óbudai alapítás kérdése a krónika 124. fejezetében újra előkerül, amely egyben a váci egyház létrejöttét is említi. Itt viszont a korábbi fejezettel szemben már nem Istvánt, hanem I. Gézát említik az óbudai káptalan létrehozójának.2 4 Szent Istvánt mint alapítót Óbuda és Vác esetében bizonyosan ki kell zárni. A középkori hagyomány gyakran tulajdonított olyan egyházakat az államalapító királynak, amelyek létrejöttéhez valójában nem volt köze, viszont tőle mint a szentek magasságába emelt uralkodótól soha sem vitattak el ilyet. Valószínűsíthetjük, hogy a 124. fejezet eredetileg Péter legjelentősebb egyházi alapításait mutatta be, és a későbbi interpolátor Óbuda mellett a váci püspökség létrehozásának érdemét is elvitatta Pétertől. A hajdani interpolátor nem merte azonban teljes egészében I. Gézához kötni a váci püspökség alapítását, 21 Györffy: István király 305. 22 Kristó Gyula: Források kritikája és kritikus források az 1040-es évek magyar történetére vonatkozóan I-II. In: Magyar Könyvszemle 1984. (a továbbiakban: Kristó: Források kritikája) 159-175. és 285-298.; Gerics József: A magyarországi társadalmi ideológia forrásai Szent István halála után. In: Gerics József: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. Budapest 1995. (a továbbiakban: Gerics: Ideológia) 88-114.; Gerics József. Péter király egyházpolitikája és következményei. In: Gerics József: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. Budapest 1995. 115-120.; Kristó Gyula - Makk Ferenc: Az Árpád-ház uralkodói. Budapest (a továbbiakban: Kristó-Makk: Árpád-házi uralkodók) 1996. 53-60. 23 SRH. I. 316-318. 24 SRH. I. 395.; Kristó·. Vármegyék 428-430.; Kristó: Szt. István püspökségei 132-133.
