Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
350 KUBINYI ANDRÁS esetben egyedül János élhetett a Szerecsen-családból, viszont ekkor nem tudjuk, hogy az 1536-ban alperes Szerecsen Zsigmond kinek a fia volt,39 3 hiszen — ahogy látni fogjuk — Jánost, úgy látszik, nem élte túl fia. Az is lehet, hogy András tényleg meghalt, de maradt utána egy fiú. János a család egyik legmarkánsabb egyénisége lehetett. Első adat 1512 első félévéből maradt ránk, amikor „nemzetes úrként" iratkozott be a bécsi egyetemre.39 4 Ο volt az első a családból, aki magasabb képesítést keresett magának. 1517-ben Szuhamlakán Szerecsen Lajos birtoka adóját „ad rationem domini bani", azaz Beriszló Péter bán számlájára elengedik,395 feltehetően azért, mert fia vagy a bán, vagy esetleg a király szolgálatában állt. 1520 tavaszán viszont Batthyány Benedek, őszén pedig Várdai Pál kincstartó engedi el Szerecsen János királyi kamarás szlavóniai adóját királyi parancsra.39 6 Mohácsig az ún. udvari nemesség legbefolyásosabb rétegéhez tartozott.39 7 Súlyát mutatják megbízásai is. 1521-ben az uralkodó őt küldte Szatmári György pécsi püspök kancellárhoz.39 8 Mohács előtt, 1526. június 3-án a király Tomorihoz (nyilván ezzel az úttal függ össze, hogy megbízta a naszádos katonák kifizetésével is), majd június 16-án Szálkái esztergomi érsekhez küldte.39 9 Közben azonban üzletelt is, éspedig ükapja, a hasonnevű Szerecsen János és annak testvére Jakab példáját követte. 1524. október 27-én II. Lajos saját kezű aláírással ellátott oklevelében engedélyezte Keserű Mihály boszniai püspöknek — a többször említett István fiának — és Szerecsen János királyi kamarásnak, hogy bárhol az országban ezüstöt vásároljanak, azzal pedig Eszéken pénzt verhessenek.40 0 Ilyen üzlethez forgó tőkére volt szükség, ami talán az Ernuszt-hagyatékból származott. 1525-től e mellett Pakosi Jánossal együtt Tolna megye ispánja székét is betöltötte.40 1 Mint láttuk, Pakosi feltehetően rokona,40 2 de mindenképpen megyei társbirtokosa volt. Az 1525-1526-os „Kalandos szövetségben" — amely valójában zömében a királyi udvari nemességből szerveződött titkos társaság volt az uralkodói hatalom helyreállítása céljából, és csak később fordult Werbőczy ellen — is ι szerepet játszott. A 91 tag között viszonylag elől, a 11. helyen sorolták fel. (Társa, Pakosi János, a „kalandosok" négy kapitányának egyike, a harmadik.)403 Szerecsen János azonban nemcsak a politikai életben szerepet vállaló, jó üzleti érzékű és egyetemi tanultsága alapján művelt férfi, hanem katonaember is volt. A mohácsi csatába 2000 gyalogossal együtt érkezett meg, akik a Dráva vidékén laktak, és részben a pécsi káptalan, részben saját birtokairól gyűjtötte őket 393 Ld. fenn, 1. j. 394 Schrauf i. m. IV k. 62. - Die Matrikel i. m. II. k. 389. 395 Adamcek-Kampus i. m. 103. 396 Iványi, A körmendi levéltár missilis i. m. 23. 115. sz., 28. 141. sz. 397 Fógel, II. Lajos i. m. 52. 398 Magyar Sion 4. (1866) 132. 399 Dl. 24 405. 18, 22, 35. 400 Thallóczy - Horváth i. m. 308-309. 401 Fógel, II. Lajos i. m. 37. 3. j. 402 Ld. fenn, 327. j. 403 Dl. 82 712. - Vö. Kubinyi András, Az 1525. évi „Kalandos szövetség", in: Ünnepi tanulmányok Sinkovics István 70. születésnapjára, szerk. Bertényi Iván, Bp. 1980, 141-153.
