Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
ERNUSZT ZSIGMOND PÉCSI PÜSPÖK REJTÉLYES HALÁLA... 341 letett. Itt jegyzem meg, hogy Szerecsen Péter három fiára nem ismerek több adatot, úgyhogy elképzelhető, hogy Péter ága nem sokkal 1471 után kihalt. Szerecsen Péter és György a család Anjou-kori vagyonából nem sokat örökölt, így a középbirtokos nemesség régi szokása szerint familiárisi szolgálatot vállaltak. Mivel Tolna megye ebben az időben a macsói bánsághoz tartozott,31 8 a legjobb elhelyezkedési lehetőséget a bánság leghatalmasabb, a báni tisztet szinte folyamatosan ellátó Újlaki-család szolgálata jelentette számukra. Mindkét testvér Újlaki Miklós familiárisa lett. Péter 1441-ben ura erdélyi alvajdája, 1450-1453-ban macsói vicebánja, e mellett 1450-ben bodrogi, 1452-1456 valkói, 1452-1468. január 25-ig tolnai alispánja volt. A különös az, hogy 1458-1459-ben Györgyi Bodó Gergely, 1459-1463-ig Dombai Pál és Györgyi Bodó Gáspár, 1463-1465-ig Bodó Gáspár egyedül ispánok.31 9 Ha nem tévedünk, akkor ez Mátyás Újlaki visszaszorítására irányuló kísérletével magyarázható. A király ugyan kinevezett megyésipán(oka)t; az alispán, később az egyik alispán viszont maradt a macsói bán Újlaki embere. Az is elképzelhető, hogy Szerecsen Péter időként csak névleg képviselte urát Tolnában (ahol otthon volt), mert ezzel egy időben Újlaki szlavóniai vicebánja és a körösi ispáni tisztet is viselte. (1461. május 19. - 1464. január 8. közt mutatható ld vicebánként.)32 0 Péterre az utolsó adatom 1468. szeptember 12-éről való. Az oklevél alapján lehetett akkor még tolnai alispán, de épp úgy az alispán megbízottja.32 1 Szerecsen János fia Balázs fia Péter e szerint 1414-ben már élt, 1468. szeptember 12. és 1471. április 2-a közt halt meg. Házastársát nem ismerjük, elképzelhető azonban, hogy vagy ő, vagy öccse, György, a Felső-Tisza vidéki Agárdi, ill. az annak oldalágát képező Agárdi Tőke családból nősült. Agárdi László 1435-1436-ban alnádor, Agárdi Tőke Péter pedig 1435-1437-ben a királynéi tárnokmester tisztét töltötte be.322 1478-ban ugyanis a Szerecsen család az Alattyániakkal együtt birtokos azokban a Bereg és Szabolcs megyei birtokokban, amelyek az Agárdiaké voltak.32 3 A távoli Somogyból és Tolnából feltehetően leányági birtokosként jutottak északkeletre. György ugyancsak Újlaki szolgálatába állt, mint a bátyja. 1446-ban, 1453-ban, 1460-ban és 1463-ban ura somogyi alispánjaként mutatható ki.32 4 1463-ban egyben a szerémségi nagyúr kaposújvári várnagyaként is előfordul.32 5 Az 1440-es évek országgyűlésein részt vett a nemesi politikában is. Az 1447-es országgyűlésen a köznemesség vezető rétege tagjaként találkozunk vele.32 6 Fiairól már volt szó, 318 Engel, Magyarország világi i. m. I. k. 27. 319 Uo. II. k. 231. - Szakály Ferenc, Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt (1314-1525), Szekszárd 1998, 46^47. 320 Mályusz, A szlavóniai i. m. Levéltári Közlemények 6. (1928) 142. 151. sz., 12. (1934) 132. 349. sz. - Vö. még Szerecsen Péterrel: Kubinyi, A kaposújvári i. m. 31. és a hozzátartozó jegyzet. 321 Szakály, Ami Tolna i. m. 178. 155. sz. Mivel Szakály ezt az adatot nem használta fel az alispánok jegyzékében, ő az utóbbi értelmezést fogadta el. 322 Engel, Magyarország világi i. m. II. k. 8. 323 Csánki i. m. I. k. 420, 427, 541. - A Jagelló-korban azonban már nincs adatom a Szerecsenek Felső-Tisza vidéki birtoklására. 324 Engel, Magyarország világi i. m. II. k. 231. - Dl. 15 501, 20 048. 325 Dl. 15 884. 326 Mályusz Elemér, A magyar rendi állam Hunyadi korában, in: Századok 91. (1957) 533.