Századok – 2001

TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301

330 KUBINYI ANDRÁS jéhez elvégezték a munkát.20 2 Úgy látszik tehát, hogy a Siklós közelében lakó jobbágyok várépítési robottal tartoztak a várnak, az más kérdés, hogy ezt vadas­kert készítésre használták fel. Ε szerint a Gyulai-Geszti atyafiság legalább húsz faluban volt birtokos, a vagyon azonban több ág között oszlott meg, Gyula-i Györgyre és öt fiára így legfeljebb egy negyedrész jutott. Gyulai György és fiai 1489. szeptember 9-én fordulnak elő megint az okle­velekben. Ekkor Rozsályi Kun Jakab pécsi várnagy — különben Ernuszt Zsig­mondé! — 200 aranyforintért eladta a „Drakulyaházának" nevezett pécsi házát Gyulai Györgynek és fiainak, Jánosnak, Gergelynek és Mihálynak. A ház egykor a mondabeli Drakula vajdáé, azaz Vlad r fepe§ havasalföldi fejedelemé, és feleségéé, Jusztináé volt.20 3 Mivel Drakula állítólag Mátyás egy rokonát vette el feleségül,204 ez feltehetően Horogszegi Szilágyi Jusztina lehetett, akinek első férje Szentmiklósi Pongrác Vencel 1474 táján halt meg, 1479-ben pedig Suki Pál felesége,20 5 így közben lehetett az 1476-ban meghalt vajdáé is. A pécsi házvétel alkalmából kiderül, hogy Gyulai György öt fia közül Péter és György időközben már meghalt. Gyulai János igazi karrierje Mátyás halála után kezdődött. Nem tudni, mikor állt Corvin János szolgálatába, de a kapcsolat nyilván onnan eredt, hogy Mátyás 1482-ben fiának adományozta Siklós várát,20 6 amely — mint láttuk — a Gyulai-Geszti atyafiság birtokai mellett feküdt. A királyfi Szlavóniában is birtokos volt, így talán nem véletlen, hogy Gyulai János 1490. július 11-én megvásárolta a Litvai Horváth-családtól Kustyeróc kastélyt és uradalmát.20 7 Jó familiárisi tisztségben kellett lennie, hogy erre volt pénze. Az új szerzeménnyel azonban a zűrzavaros időben bajok voltak. Gyulai 1491 tavaszán állítólag Both Andrást kérte meg, hogy legyen protektora Kustyerócnak, ezt kérte tőle többek közt Ernuszt Zsigmond pécsi püspök és mások is. Both Gyulai ottani várnagyának erre hivatkozva írt március 16-án, hogy mivel Bocskai Péter is kérte magának a protekciót a kastély­ra, dobja ki Bocskai emberét.208 Bocskai úgy látszik, már ekkor meg akarta vá­sárolni, és ezért Batthyány Benedekkel küldött Gyulainak 400 forintot, és azt írta neki augusztus 8-án, hogy Lábatlani (azaz Both) András kustyeróci tartozékokat pusztít.209 Az eredmény: 1492. március 8-án Gyulai János testvérei, Gergely és Mihály terhét is felvállalva, 1200 forintért eladta a kustyeróci uradalmat Razina­kereszturi Bocskai Péternek.21 0 A Bocskaival való kapcsolat különösen érdekes, ő volt ugyanis a szlavón nemesség egyik legtekintélyesebb képviselője. Eredetileg Er­nuszt I. János vicebánja volt, sőt ura halála után 1476-ban rövid ideig a báni méltó-202 Df. 260 131. 203 Df. 260 135. 204 Bonfmi i. m. III. k. Lipsiae 1937, 243. - Egy orosz krónika is Mátyás „testvérével" házasítja össze Drakulát. Sz. Farkas Jenő, Drakula vajda históriája, Bp. 1989, 80. Ez különben azt mondja, hogy a fogságban levő vajdához adta Mátyás rokonát, és ezért engedte szabadon. 205 Csánki i. m. V k. Bp. 1913, 468, 581-582, 669, 767-768. - Pongrác Vencel különben többnyire László néven szerepel. 206 Engel, Magyarország világi i. m. I. k. 306. 207 Dl. 33 360. - Koppány Tibor, A középkori Magyarország kastélyai, Művészettörténeti Füze­tek 26. Bp. 1999, 170-171. 208 Df. 260 515. 209 Df. 260 514. 210 Df. 260 140.

Next

/
Oldalképek
Tartalom