Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
ERNUSZT ZSIGMOND PÉCSI PÜSPÖK REJTÉLYES HALÁLA... 323 Borbálára az első adat 1510-ből származik,13 2 de mivel apja, Ország László, 1492-ben meghalt,13 3 és Dorottya nevű húga fiatalabb volt nála,13 4 legkésőbb 1490-ben születhetett. Legidősebb bátyja, Zsigmond 1499 táján 18 éves lehetett,135 így — amennyiben legidősebb lányként megelőzte volna korban testvéreit, legkorábban 1480-ban jöhetett a világra. Első férjével, Drágfi Györggyel kötött házasságából születhetett György fia, Zsigmond, aki egy 1508-i oklevélben fordul elő apjával és nagybátyjával, Jánossal.13 6 Két hónap múlva, 1508. szeptember 20-án még életben van.13 7 György legkésőbb 1513-ban már biztosan nem él, akkor öccse, János szerepel már egyedül.13 8 Sajnos, a Borbálát említő 1510-es oklevél nem adja meg a férj nevét, így az Ernuszttal kötött második házassága idejét nem tudjuk meghatározni. Egy 1527. február 13-i oklevél említi Ernuszt János feleségét, Guti Ország Magdolnát, ami nyilván elírás Borbála helyett.13 9 Életben lehetett még 1528. szeptember 10-én is, ekkor ugyanis szó van Ernuszt feleségéről.14 0 így csak azt állíthatjuk, hogy házassága Ernuszt Jánossal 1509 és 1520 között történhetett, az Ernuszt fiaira vonatkozó adatok alapján azonban inkább a 10-es évek második felében. Amennyiben Drágfi Zsigmond az ő fia volt, az nagyon korán, még 1513 előtt távozhatott az élők sorából. Az Ország Borbálával kötött házasság igen befolyásos rokonsághoz juttatta Ernuszt Jánost. Felesége öt bátyja közül a legidősebb, Zsigmond, 1499-1502 közt többször vett részt a királyi tanács ülésein, 1506-ban azonban már nem élt. Ekkor Mihály nevű öccse a családfő. Ο a tanácsban 1502-1511 közt mutatható ki.141 Még 1530-ban is életben van,14 2 viszont élete utolsó évtizedében gyakorlatilag nem fordul elő a politikai életben, talán beteg lehetett. A következő testvér Ferenc volt. 1515-ben részt vett a bécsi csúcstalálkozón, ugyanabban az évben rövid ideig nándorfehérvári báni tisztet viselt. Volt királyi kamarás is.14 3 Részt vett öccsével, Imrével együtt az 1518. évi Szent György-napi országgyűlés után azon a tanácskozáson, amelyen a tágabb királyi tanács utoljára kísérelt meg a köznemesség nélkül törvényt hozni,14 4 majd másik öccse, János szerémi püspök társaságában 132 Borsa, Balassa i. ra. 495. sz. 133 Addig volt ugyanis lovászmester: Kubinyi, Bárók i. m. 206. 134 Borsa, Balassa i. m. 495, 554. sz. 135 Kubinyi András, Egy késő középkori főrangú hölgy végrendelkezésének tanulságai, in: Történelmi Szemle 39. (1997) 407. 136 Jakó Zsigmond, A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei (1289-1556), II. k. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai 11/17. k.) Bp. 1990, 3468. sz. 137 Uo. 3475. sz. 138 Dl. 82 368. 139 A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárának oklevélregesztái 1527-1541, szerk. Bilkei Irén, (Zalai Gyűjtemény 47.) Zalaegerszeg 1994, 19. 1. sz. 140 Uo. 35. 34. sz. 141 Kubinyi, Bárók i. m. 206. - LEO 6, 3. 142 1530. február 2-án fia, László, apja Mihály nevében is, hűségesküt tesz Ferdinándnak. Kouachich, Supplementum i. m. III. k. Budae 1801, 425. 143 Kubinyi, Bárók i. m. 206. - Fógel József, II. Lajos udvartartása 1516-1526, Bp. 1917, 51. 4. j. 144 Szabó Dezső i. m. 181-184, 232. - 1517-ben hetedmagával (három főpap és négy báró) együtt ítélkezik a királyi tanácsban Ország Ferenccel együtt rokona, Perényi Imre nádor, sógora, Korlátkövi Péter udvarmester és volt sógora, Drágfi János. A négy báró tehát egymás rokona. Kóta Péter,
