Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
Kubinyi András ERNUSZT ZSIGMOND PÉCSI PÜSPÖK REJTÉLYES HALÁLA ÉS HAGYATÉKÁNAK SORSA (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) 1536. augusztus 5-én a római pálos perjel utasítást kapott a rend generálisától, hogy vegye kezébe a „zágrábi ügyek" — azaz Hampó Gáspár — perei intézését. Hampó (helyesebben Ernuszt) e célra 32 Ft-ot küldött. A perjel el is járt a megbízatásban, és két római olasz ügyvédet fogadott fel. Az egyik pert sikeresen lezárta, 1537. május 23-án megszületett az ítélet Egervári János ellen, akit ki is közösítettek. Számunkra azonban a másik ügy az érdekes. Ezt a római kúria 1519-ben átküldte a feleknek. A felperes Hampó János volt, az alperesek Szerecsen Zsigmond és Gyulai István. A per tárgya néhai Zsigmond pécsi püspök meggyilkolása és kincsei voltak. („Propter necem et thezaurum episcopi Sigismundi de Quinqueecclesiis".) Az ügyet azonban csupán az 1 300 000 Ft összegű kincsről, azaz hagyatékról folytatták. A pálosok 1537-ben meg is találták az ügyet Adrianus de Paluzellis római jegyzőnél. A két ügyben a pálosoknak számos kiadása volt, de annak nincs nyoma, hogy a hagyatéki pert lezárták volna. A két ügyvéd még 1538 elején is kapott honoráriumot,1 sőt, egy másik számadás szerint 1540-ben is voltak a pálosoknak az ügyben kiadásai, így az egyik ügyvéd esetében három teljes év tiszteletdíját kellett kifizetni. Hampó Gáspár azonban a kifizetésnél adós maradt kb. 35-40 Ft-tal. „Bárcsak sohasem intéztük volna ezt az ügyet" jegyezte meg a számadáskönyvben a perjel.2 Két régi perről volt tehát szó. Az Egervári-per talán összefügg azzal, amelyet II. Lajos király 1520-ban Ernuszt János javára elhalasztott Egervári Bereck tinnini püspök ellen, akinek valóban Egervári János lett az örököse. Igaz, az 1520-ban elhalasztott perben Ernuszt alperes volt,3 az viszont gyakori a középkorban — főleg hatalmaskodási ügyekben —, hogy az alperes is indít pert a felperessel szemben. A másik ügy annál izgalmasabb. Ernuszt Zsigmond pécsi püspök, volt kincstartó, Ernuszt János bátyja és Gáspár nagybátyja hagyatékáról van ugyanis szó. (A családra ld. alább.) A per pálosok általi rövid összefoglalása több kérdőjelet vet fel. Püspökgyilkosság nem volt nagyon gyakori a középkorban, itt azonban egyértelműen arról szól a szöveg. Ha azonban megöltek egy püspököt, amiért kiközö-1 Hungarici Monasterii Ordinis Sancti Pauli Primi Heremitae de Urbe Roma. Instrumenta et priorum registra, transscripsit et edidit Lorenz Weinrich, (Bibliotheca Academiae Hungáriáé in Roma, Fontes 2.) Roma-Budapest 1999, 354-356. Az idézet: uo. 355. 2 Uo. 276-277. 3 Isprave u Arhivu Jugoslavenske Akademije, edd. J. Stipisic - M. Samsalovic, in: Zbornik Historijskog Instituta Jugoslavenske Akademije, 5 (1963) 4400. sz. - Degré Alajos, Gergely ffy András, Valter Ilona, Az egervári vár története, Zalaegerszeg 1965, 14-15.
