Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: II. András király "új intézkedései" II/251
296 KRISTÓ GYULA Istennek a mennyekben, és béke a földön a jóakaratú embereknek, mivel felvirradt a magyarok megváltásának, a királyi méltóság helyreállításának, a korona szabadsága visszaszerzésének napja".23 8 II. András ekkor — felszabadulva a nyomás alól — nagy erővel látott hozzá a fiai (Béla és Kálmán király) által elkobzott birtokok visszaadásához, illetve új (nagyrészt várhoz tartozó) ingatlanok elidegenítéséhez. 1231-ben egy földet, amelyet ő még hercegsége idején (azaz 1204-et megelőzően) adott két hívének, akik csatákban segítették Imre király ellenében, most az egyik fiai számára megerősítette, minthogy ezt tőlük Kálmán király elvette, de ő és kérésére Béla király visszaadta. II. András megjegyezte: ha „bármikor az összes más adományt (omnes alias donaciones) netán megingatnák vagy vissza is vennék, ezen törvényesen tett adománya tántoríthatatlan erővel rendelkezzék".23 9 András tehát 1231-ben számolt azzal, hogy később újabb birtokrestaurációs időszak következhet (ebben nem csalatkozott, de ezt ő már nem érte meg). Ugyancsak 1231-ben visszaadta régi híveinek, a mértéktelen birtokadományok politikája nagy haszonélvezőinek, Hontpázmány nembeli Tamás ispán fiainak, Sebes és Sándor ispánoknak a Kékes és a Fentös erdőt, amelyek közül apjuk az előbbit Imre királytól, az utóbbit pedig II. Andrástól kapta,24 0 s ezeket Béla az örök- és felesleges adomány vizsgálatakor és visszavételekor (in discussione et reuocacione perpetuitatis et superflue donacionis) Tamás fiaitól elkobozta. II. András Sándor ispán hűségéért odaajándékozta továbbá azon — szám szerint kilenc — földet, amelyeket régebben ő adott (ezek közül az egyiket még apja, Tamás nyerte el királyi adományként 1208-ban241 ), illetve a család vásárolt, de Béla az örökadomány felülvizsgálata során ezeket szintén elvette. II. András e helyütt is kikötötte azt: e birtokok visszaállítását nem érinti az a körülmény, hogy Béla a korábbi királyi adományt hatálytalanította. Ennek az oklevélnek az arengája így hangzik: „Illő, hogy miként a királyi felség előrelátó gondoskodása a javak adományozásában (in conferendis beneficiis) érdemeik szerint mindenki felé bőven osztó kézzel, készségesen (larga manu libenter) mutatkozzék meg, akként az adományozott [javak] megtartásán is a gondoskodás igyekezetével tartozzék őrködni, és illő rendületlen szilárdságot nyújtani annak érdekében, hogy az adományozott [javakat] hívei birtokolhassák".242 A Béla-féle birtokrestaurációs politika hatására II. András oklevelének arengájában immár nem csupán a korlátlan birtokadományozás szerepelt követelményként, hanem az elidegenített javak védelme is. 1231-ben szintén történt — ezúttal szolgagyőri — várföld24 3 és liptói királyi birtokhoz tartozó ingatlan24 4 elörökítése, az előbbi egyház, az utóbbi magános számára. 1232-ben II. András folytatta a korábbi — szerinte Béla birtokvisszavételeivel megzavart — rend helyreállítását. Ez évben Csák nembeli Miklós, Ugrin érsek 238 ZW I. 54. (Reg. Αφ. 595. szám.). 239 Nagy Imre-Véghely Dezsö-Nagy Gyula: Zala vármegye története. Oklevéltár. I. Bp. 1886. 7. (Reg. Arp. 480. szám.). 240 L. fentebb, 67. és 118. jegyzet. 241 L. fentebb, 77. jegyzet. 242 CDES. I. 265. (Reg. Arp. 471. szám.) 243 R I. 705. (Reg. Arp. 472. szám). 244 Reg. Arp. 482. szám.
