Századok – 2001

TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: II. András király "új intézkedései" II/251

II. ANDRÁS KIRÁLY „ÚJ INTÉZKEDÉSEI" 291 naciones et perpetuitates) a római egyház által e tárgyban Intellecto kezdettel ki­adott dekretális hatására és a pápa úr különleges parancsára hallgatólagosan vagy kifejezetten teljességgel visszavonta".205 Más volt a helyzet természetesen 1224-ben, amikor Béla király és Ugrin érsek erről csak terveket szövögettek, és egészen más 1225-ben, amikor megérkezett Andráshoz a pápai rendelkezés. Ennek hatása legalább akkora volt, mint a keresztes hadjáraté, hiszen 1217 után csak 1220-ban vállalhatta a rendszeres eladományozások folytatását, míg most — megint több éves szünet után — csak 1228-ban térhetett vissza ehhez a politikához. 1228-1231 között érdekes szakaszába érkezett a királyi birtokok ügye. Egy­felől II. András király újrakezdte az elidegenítéseket, Béla király pedig hozzálátott az elörökített uralkodói javak visszavételéhez.20 6 Mindjárt 1228-ban a király je­lentős adomány megtételével folytatta a négy éve abbahagyott gyakorlatot. Kolozs és Doboka megye részben hegyvidéki területein óriási, összességében mintegy 25 ezer hektárnyi területet adományozott el a királyi tárnokmesternek, amely a Gert­rúd királyné meggyilkolásában részes Simon bán ingatlana volt. Arengája szoro­san kapcsolódik az egyik, fentebb idézett 1224. évi oklevél elvi indoklásához, hi­szen ez is az igazságosság ellenségeinek elveszejtéséről, illetve a jóknak a királyi bőkezűség adományaival (regalis munificentie donis) történő táplálásáról és ne­veléséről szól.20 7 Ugyanezen évben — igaz, hamis oklevélben — András a köte­lességek teljesítésében és a szolgálatok elvégzésében kitűnőeket ítélte alkalmasnak a királyi jutalmazás jótéteményével való megadományozásra (regie remuneratio­ns beneficio... donandus).208 1229-ben szerviense számára fehérvári várföldet jut­tatott ezzel a — birtokadományok mellett kiálló — magyarázattal kísérve: „Illő, hogy midőn a királyi felség számára bőkezűsége (munificencia) adakozását (libe­ralitas) a kímélet semmiféle határa ne korlátozza, hanem az övéi és kivált hívei bármilyen érdemére kiterjedjen, a már kimutatott hűség ne fosztassék meg (frau­detur) a méltányos címtől, és a jutalom (premium) reménytől táplált feladata szí­vesebben váljék szándékká Ettől az elgondolástól vezettetve a mellette és az ország mellett hűségesen kiállók érdemeit az adományozás méltó jutalmával ajándékozza meg" (digno retribucionis stypendio prosequentes).209 Ebben az évben az uralkodó borsodi várföldet is elajándékozott.21 0 Béla király pápai felhatalmazással 1228-ban indította el birtokvisszavételi akcióját. Még ez évben II. András nem mulasztotta el megemlíteni, hogy fia az ő parancsából veszi vissza az örökadományokat (perpetuitatesΛ 211 Ezzel országnak­világnak azt akarta kifejezni: a helyzet kulcsa az ő kezében van. Formálisan bi­zonyára igaza is volt, hiszen az 1225. évi Intellecto dekretális András feladatává tette az elidegenítések visszavonását. Béla különben sem járhatott volna el az ország egész területén (legfeljebb csak saját hercegségében) apja felhatalmazása 205 HO. IV 45. (Reg. Arp. 1552. szám). 206 Erre 1. Rákos István: IV Béla birtokrestaurációs politikája. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica 47 (1974) 9-21. 207 HO. VI. 20. (Reg. Arp. 441. szám). 208 HO. VIII. 21. (Reg. Arp. 449. szám). 209 Smic. III. 318. (Reg. Arp. 456. szám). 210 W I. 263. (Reg. Arp. 457. szám). 211 Bgl. I. 115. (Reg. Arp. 444. szám).

Next

/
Oldalképek
Tartalom