Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: II. András király "új intézkedései" II/251
284 KRISTÓ GYULA körülménynek, hogy királyi oklevelek méltóságsorában legkorábban csak 1220-ban, állandó jelleggel 1224-től kezdve szerepelnek, s ebből jutott arra a következtetésre: II. András alatt a „világi politikai elit jelentős átszervezésére 1219-20 táján került sor", és ez válasz volt az 1218. évi belpolitikai válságra. Ε végső megállapítása saját adataival is ellentétes, ugyanis jól állapította meg: a pohárnokmester már 1209-ben, a tárnokmester 1214-ben, az asztalnok- és a lovászmester pedig 1217-ben szerepel hiteles királyi oklevélben,162 vagyis mindegyik tisztség felbukkan azt megelőzően, hogy II. András elhajózott volna a Szentföldre. Nem az a fontos, hogy mikortól kezdve töretlen a jelenlétük a méltóságsorban, hanem az, hogy mikor alakultak ki e funkciók. Márpedig ez egyértelműen II. András uralkodásánali azon tíz esztendejében történt, amikor a királyi program tengelyében az „űj intézkedések" politikája áll. Nem az asztalnok-, pohárnok- és lovászmestereknek a méltóságsorban való szerepeltetésével válaszolt II. András „az 1218. évi belpolitikai válság kihívására" (mint Nógrády vélte),16 3 hanem e tisztségekkel próbálta egyengetni az „új intézkedések" sikerét. Sajnos, az új tisztségviselők pontos feladatkörét — az egy tárnokmester kivételével — nem ismerjük, de aligha gondolhatunk arra, hogy szerepük kimerült volna a király elé kerülő ételek vagy italok kóstolásában, vagy hogy kizárólagosan az ilyen jellegű udvari szolgálatot ellátó szűk körű szolgaszemélyzet főnökei lettek volna. Talán későbbi kormányzattörténeti kutatások segítenek valamit e homály oszlatásában. Az mindenesetre tény, hogy Franciaországban a sénéchal méltóság 1191. évi megszüntetése után létrejött új tisztségek régi neveken új funkciókat töltöttek be. így pl. a connétable, a volt istállómester fontos katonai feladatkörhöz jutott, a bouteiller, a volt pincemester pedig a pénzügyek irányításában kapott jelentős szerepet. Annyi egészen bizonyos, hogy az új magyarországi méltóságok az uralkodó tanácsadói voltak, aligha véletlen, hogy négyük közül hárman elkísérték II. Andrást a Szentföldre. A tisztségek francia ihletésű megszületésére az is rávallhat, hogy közülük ketten Szentföldön kiállított magyar királyi oklevélben mint senescalcus (sénéchal) és marescalcus (maréchal) szerepelnek.164 A király tanácsadó testületének világi tagjait, egyszersmind vezető tisztségviselőinek szűk körét ugyancsak az 1210-es évek közepén (legkorábban 1216-ban) kezdték magyarországi hiteles oklevelekben báróknak (barones) nevezni. A szó eddig favorizált aragón eredete mellőzésével a fentiek alapján francia hatásra gondolhatunk, ugyanis II. Fülöp Ágost — főleg uralkodása elején — gyakorta kinyilvánította, hogy ő bárói tanácsára (baronum suorum consilio) ítélkezik, illetve hogy püspökei és a bárói tanácsával él (episcoporum et baronum nostrorum usi consilioJ.165 A franciaországi udvari méltóságok fizetést kaptak, így bizony könnyen megeshet, hogy Magyarországon is ez volt a helyzet II. András korában. Ami pedig a pénzügyeket illeti, András csak annyiban követhette a francia példát, hogy erre külön intézményt hozott létre, tökéletes másolásról már csak azért sem lehetett szó, minthogy nálunk a templomosok igen gyéren voltak képviselve. Ez az új intéz-162 Nógrády Á: a 22. jegyzetben i. m. 179-180., 164. 163 Uo. 180. 164 L. fentebb, 145. jegyzet. 165 J. W Baldwin: a 159. jegyzetben i. m. 67-68.
