Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány működése (1848 március-április) I/3
A MINISZTERI ORSZÁGOS IDEIGLENES BIZOTTMÁNY MŰKÖDÉSE... 23 hogy amíg a nemzetőrségről szóló törvény életbe nem lép, ideiglenesen szervezzenek „nemzeti őrcsapatot".10 7 Tudomásul véve a Szatmár megyei Kismartonban történt legelőfoglalást, valamint az Arad megyei, „az úrbéri viszonyokból eredhető zavarokat", a Bizottmány április 12-én egyik esetben sem tartotta szükségesnek, hogy katonaságot vegyenek igénybe, s mindkét megyének ugyanazt tanácsolta, mint korábban Békés megyének: figyelmeztessenek a törvény betartásának kötelezettségére, valamint arra, hogy az erőszakos fellépéseket a törvény teljes szigorával fogják büntetni.108 A Bizottmánynak ez az óvatos magatartása nem jelentette azt, hogy a megyéket csupán jótanácsokkal látta el. A kialakult gyakorlat szerint a hatóságok — mint erre a városok esetében utalás is történt — saját hatáskörükben „elnöki felhívásra" igénybe vehettek kisebb, a térségben állomásozó katonai erőt a rend helyreállítására. A Bizottmány tehát csak olyan esetben kívánt a főparancsnoksághoz folyamodni katonai támogatásért, amikor megítélése szerint magán a katonai elhelyezésen (diszlokáción) is változtatni kellett. Ilyen eset — mint láttuk — Vas megye esetében, illetve a térségben tapasztalt erőszakos megmozdulásai miatt került sor. Ehhez itt azért kell visszatérnünk, mert a zsidók elleni atrocitások az első pillanattól összefonódtak a földesurak elleni fellépéssel. Széli József, Vas megye első alispánja már április 6-án aggasztó helyzetről számolt be Batthyányhoz intézett jelentésében. Eszerint a nép mindenfajta féktelenségre hajlamos, „már nem is csak a zsidókat falukon megtámadni s kirabolni vakmerősködik, sőt némelly vidékben a parasztok tulajdon elöljáróikat is, kik ellen vagy ellenszenvvel viseltetnek, vagy ellene bosszujuk volt, megtámadják s azokon tettleges bosszút állni merészlenek". A megromlott közbiztonságnak az az oka, hogy a megyében nincsen katonaság. így arra kényszerült, hogy a szombathelyi zsinagóga kifosztása miatt letartóztatott személyeket kiengedje, hogy lecsillapítsa a kiszabadításukra irányuló törekvéseket. Sürgeti tehát, hogy a miniszterelnök mihamarabb rendelkezzék katonaságnak a megyébe vezényléséről.109 Az alispán tehát a kritikus helyzetről a megyében birtokos Batthyánynak jelentett, feltehetően abban a reményben, hogy így gyorsabb intézkedés születik. Valójában ez a jelentés nem került időben a Bizottmány kezébe, így az csak az alispánnak közvetlenül a MOIB-hoz küldött április 8-i jelentésére reagált.11 0 Az időközben megerősödött mozgalmait indokolták Csány és Széli azonnali és területileg is kiterjedt teljhatalmú biztosi megbízatását.11 1 Ennek során feladatuk volt a Bécs-Sopron közötti vasútvonal számára kisajátított földek miatt Nagymartonban kitört nyugtalanság lecsillapítása is.11 2 A Miniszteri Bizottmány tevékenységében megtaláljuk a kezdeti — várost és falut egyaránt érintő — nemzetiségi mozgalmakkal kapcsolatos intézkedéseket is. Ezek sorában az első az a március 31-én kelt, Hont megyéhez intézett rendelet, 107 Batthyány iratai 268. 108 Batthyány iratai 315-316. 109 Batthyány iratai 258-259. 110 Batthyány azonnal Bécsből igényelt katonaságot, de ez nem talált meghallgatásra. Ld. Batthyány iratai 264. 111 A részletekre ld. a 98. jegyzetet. 112 MOIB 1848:429., 516. Batthyány iratai 342-343., 310-311.
