Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: II. András király "új intézkedései" II/251
266 KRISTÓ GYULA extraneos) szintén szüntelenül kiterjeszti, fáradozásának jutalmát (premium) illetően csalatkozzék". Sokatmondó a megadományozottak és a juttatások szemügyre vétele. Hontpázmány nembeli Tamás nyitrai ispán — akiről fentebb már szó esett — 1208-ban Bazin pozsonyi várföldet nyerte el, amelynek területe 7 ezer hektár, de amennyiben a határjárásban Mhyr falu Pozsonyalmásnak felel meg, úgy jóval több.77 Ismeretlen időpontban — Szentpétery Imre szerint 1213 előtt, Richard Marsina szerint (és ez a mérvadó vélemény) 1208-1209-ben — e Tamás fia, Sebes mester a Nyitra megyében fekvő, a nyitrai várhoz tartozó, mintegy 10 ezer hektárra rúgó Kosztolány földhöz jutott királyi adományként.78 1209-ben ugyanő — ekkor már mint királyi pohárnokmestert említik — a Pozsony megyei Szentgyörgy prédiumot nyerte el II. Andrástól a hozzá tartozó négy faluval együtt. A király e prédiumot bőkezűsége révén (ex regia nostra largitudine) Csépán bántól szerezte meg. A terület kiterjedése megközelíthette vagy elérte a 10 ezer hektárt.79 1208-ban az uralkodó Miklós vasvári ispánnak a Vasvárhoz tartozó Lendva földet adta, amelynek szomszédságában Miklós vásárlással is gyarapította ingatlanait. Az adományba kapott föld gyepűterületen feküdt, a határjárásban az őrök faluja (villa speculatorum) szerepel. Óriási területet fogott át, csak a vásárolt földön hét falu élt.8 0 1208-ban Poth mosoni ispán egy Moson megyei falu és a soproni vár földjeiből 300 hold (részben szőlő) birtokába jutott királyi adományként, amely közvetlenül az országhatáron feküdt, határjárásában csak hegyek és völgyek szerepelnek, lakott hely egy sem. A Lajta hegység és a Lajta folyó között legalább 6 ezer hektárt foglalt magában.8 1 1209-ben II. András Csépán nádor és bácsi ispán számára két mosoni várföldet juttatott.8 2 Ε hat oklevél kedvezményezettjének mindegyike a legszűkebb hatalmi elit tagja, hiszen a nádort, a pohárnokmestert, a nyitrai, a mosoni és a vasvári ispánt találjuk közöttük. A király tehát a napi gyakorlatba ültette át minapi egyik felismerését, hogy az igazán nagy juttatásokat vezető tisztségviselőinek kell adnia, és őket a bőkezű adományokkal még szorosabban kell magához kötnie. A hetedik oklevélben, amely 1209-ben kelt, II. András egy másik, a hű jövevények megadományozására vonatkozó észrevételét kamatoztatta. Ennek arengája így hangzik: „Mivel a méltóság szabálya megkívánja, továbbá az emberi jog követelménye alátámasztja, hogy az érdemeket szerzett emberek szolgálatait az adományozás (retribucio) jogos sora szerint tisztes és illő viszonzás (recompensacio) ismeije el, ezért az igazságosság útját követő emberi cselekedetek a hívek mindegyike számára fáradozásuk és erőfeszítésük méltányos és jóindulatú jutalmát (premium) mint kötelező hálájuk kifejezésre juttatását adják meg az adományozásban" (in retribuendo).83 A megadományozott ez esetben Adolf prépost (va-77 CDES. I. 113. (Reg. Arp. 234. szám). Megújítása 1216-ban: CDES. I. 160. (Reg. Arp. 304. szám). 78 CDES. I. 117. (Reg. Arp. 280b. szám). Megújítása 1216-ban: CDES. I. 163. (Reg. Arp. 307. szám). A föld hibás azonosítása: Gy. IV 413. 79 CDES. I. 121. (Reg. Arp. 242. szám). Megújítása 1216-ban: CDES. I. 162. (Reg. Arp. 306. szám). 80 Reg. Arp. 237. 81 Bgl. I. 50-51. (Reg. Arp. 235. szám). 82 Bgl. I. 57. (Reg. Αφ. 240. szám). 83 CDES. I. 122. (Reg. Arp. 243. szám).