Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: II. András király "új intézkedései" II/251
II. ANDRÁS KIRÁLY „ÚJ INTÉZKEDÉSEI" 255 és az állam működését döntően új alapokra helyező berendezkedésre".2 5 Bár magam az itt közreadottakat továbbra is vallom, de többed magunkkal hangoztattuk a kérdés számos, lényeges elemében le nem zárt, meg nem válaszolt voltát. Engel Pál szerint „a birtokreform jelentősége nyilvánvaló, de sem értékelni, sem az okát megjelölni nem könnyű".26 Zsoldos Attila azt hangoztatta, hogy „bevezetésének indítékai kellőképpen nem tisztázottak", illetve hogy „lényegét illetően ma sem látunk tisztán".2 7 Magam arra hívtam fel a figyelmet: „ma sem ismerjük azokat a végső mozgatórugókat, amelyek II. Andrást e gyökeres fordulatra bírták. Nem tudjuk, hogy a mintát honnan vette e lépéssorozathoz". Almási Tibor szintén ezt állapította meg: „Nem ismeretes pontosan, hogy külső minták mennyiben befolyásolták [II. Andrást] elképzelései kialakításában".2 8 Az alábbi vizsgálatok, amelyek első ízben történtek a lehető teljes forrásanyag alapján, ezeknek az itt említett és szóba nem hozott, de mindenképpen nyitottnak tekinthető kérdéseknek a megválaszolására tesznek kísérletet. Mindenekelőtt — bármennyire is meglepő — a dolgozat tárgyát kell meghatározni. A tanulmány címében szereplő idézőjeles kifejezés latin megfelelője, a nove instituciones, II. András király 1217. évi oklevelében fordul elő.2 9 Mindjárt magyarra fordítása nem problémamentes. Bár már — véleményem szerint helyesen — Hóman Bálint rámutatott arra, hogy a szókapcsolat nem fordítható új intézményeknek, hanem „a kor szóhasználata értelmében »új intézkedéseknek«",3 0 mégis őelőtte és őutána többen másféle „magyarítással" kísérleteztek. Az idézőjelet e helyütt az indokolja, hogy R. Kiss István a nem éppen magyar „perpetuitás" szóval akarta a fogalmat honosítani, ennek magyarázatakor az „örökítés" szót használta, de értelmezte „új intézmények"-ként is.3 1 Horváth János „új berendezkedésének nevezte II. András új politikáját,3 2 amit többen átvettek. Engel Pál a Hóman által helytelenített „új intézmények" kifejezéssel élt.33 Új középlatin szótárunk3 4 az institutio szónak nem hozza sem intézmény, sem berendezkedés értelmét. A szó számos, ott regisztrált jelentése (megalapítás, létrehozás. szabadságjog, kinevezés egyházi hivatalba, átruházás, vámhely felállítása, oktatás, tanítás) esetünkre nem érvényesíthető. Viszont a fennmaradó értelmezések bármelyike — kezdeményezés, rendelkezés, intézkedés — elfogadható. U-gyanakkor a szótár példatárában nem említi azon okleveles helyet, amelyben az 25 Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301. Osiris tankönyvek. Bp. 1998. 203-204. 26 Engel Ρ: a 16. jegyzetben i. m. 216. 27 Zsoldos Α.: a 4. jegyzetben i. m. 136.; uő.: II. András. In: Nagy képes millenniumi arcképcsarnok. 100 portré a magyar történelemből. Szerk. Rácz Árpád. Bp. 1999. 13. 28 Kristó Gy.: a 25. jegyzetben i. m. 204.; Almási T.: a 8. jegyzetben i. m. 21. 29 Ferdinandus Knauz: Monumenta ecclesiae Strigoniensis. I. Strigonii 1874. (a továbbiakban: Str. I.) 216. (Szentpétery Imre-Borsa István: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I-II. Bp. 1923-1987. [a továbbiakban: Reg. Arp.] 317. szám). 30 Hóman B.-Szekfü Gy.: a 2. jegyzetben i. m. 654. 31 R. Kiss I.: a 6. jegyzetben i. m. 40., 43. 32 Ifj. Horváth J.: a 7. jegyzetben i. m. 267. 33 Engel Ρ: a 16. jegyzetben i. m. 215., 217. 34 A magyarországi középkori latinság szótára. Kiadásra előkészítette Boronkai Iván-Bellus Ibolya-Szovák Kornél. I-V Bp. 1987-1999. (a továbbiakban: MKLSz.) V 309. (a szócikk Bellus Ibolya munkája).
