Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány működése (1848 március-április) I/3
A MINISZTERI ORSZÁGOS IDEIGLENES BIZOTTMÁNY MŰKÖDÉSE... 21 Pulszky azután április 9-én — a Mórról érkezett lovasság fenyegető jelenléte mellett — az általa összehívott népgyűléssel visszavonatta a határozatot.9 7 A városi zsidó lakosság elleni fellépésnek egyik szélsőséges esetére Szombathelyen került sor, ahol a zsidók megtámadásában és kifosztásában a helyi nemzetőrség tagjai is részt vettek. Amikor az alispán április 8-án kelt jelentése megérkezett, a Bizottmány a határozott intézkedés mellett döntött. Mivel Pulszky még nem tért vissza Fehérvárról, a Pesten tartózkodó és a Választmány tanácskozásaiban rendszeresen résztvevő Csány Lászlót kérték fel és bízták meg, hogy utazzon a helyszínre és Széli József, Vas megyei első alispánnal mint teljhatalmú biztos jáijon el. Mint a megbízólevél fogalmazza, a megbízottak feladata, „hogy f. hó 3-án költ körlevelünk törvényen alapuló rendeletét foganatosítván, s a körülmények szerint együtt vagy külön de egyetértőleg munkálkodván, a megtámadott személy és vagyonbiztosságot helyre állítsák, felruháztatván általunk teljes hatalommal mind azon erőnek és segedelemnek felhasználására, melyet a törvényes czél elérésére szükségesnek ítélnek". Mivel pedig a jelentés szerint a zsidók elleni erőszakos fellépések nemcsak Szombathelyen jelentkeztek, nevezettek megbízása igen széleskörű volt. Idézve a megbízólevelet: „Önöket ezennel kiküldjük különösen Vas, és a szükség úgy hozván magával, Zala, Veszprém, Soprony megyékbe, Soprony, Kőszeg, Ruszt városokba". A Bizottmány egyidejűleg a Főhadparancsnokságtól a környékben tanyázó katonaságból egy osztály vasast és egy század könnyű lovast igényelt, valamint az országgyűlés befejezésével Pozsonyból további lovas és gyalogos katonaságot.98 A biztosok április 14-i jelentésükben a kőszegi zsidók kirablásáról, 15-én a szombathelyi polgárok szervezkedéséről számoltak be, mely szerint Szentgyörgy napja után zsidóknak szállást nem fognak adni. A Bizottmány április 15-én kelt válaszában sajnálattal vette tudomásul, hogy a zsidók ellen Vas megyében kezdődött mozgalmak nem szűntek meg. Mivel a biztosok a katonai erőt nem tartották elegendőnek, a MOIB közölte, hogy a hadügyminisztert helyettesítő miniszterelnöktől kértek támogatást, hogy a Pozsonyban állomásozó vasasezred egy osztályát küldjék Sopron megyébe.9 9 A Bizottmánynak a Vas megyei aggasztó mozgalmak mellett ezekben a napokban a zsidók lakhatási joga elleni fellépésekkel kellett még foglalkoznia. Temesvár városát először április 8-án, majd 13-án figyelmeztették, hogy az 1840:29. tc. „világos rendeletéhez" tartsa magát.10 0 Pozsega városát a helyi zsidó lakosok panasza alapján április 10-én ugyancsak a fenti törvény tiszteletben tartására — és az ezzel ellentétes határozat megsemmisítésére — utasította, míg április 14-én 97 A történetekre — anekdotikusan előadva — ld. Puszky Ferenc: Életem és korom. Szépirodalmi Kiadó, 1958. I. 342-346. Ld. még Erdős Ferenc: Székesfehérvár a forradalom és szabadságharc fővárosa 1848-1849. História klub füzetek 8. (Székesfehérvár, én.) 18-21; ugyanő: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében (1848-1849). Fejér megyei levéltár közleményei 23. Székesfehérvár 1998. 63-68. 98 Batthyány iratai 286-290. Ld. még Szőcs Sebestyén: A kormánybiztosi intézmény kialakulása 1848-ban. Akadémiai Kiadó, 1972. 20-21. 99 Batthyány iratai 325-326., 328-330., 342-343. A részletekre ld. még Simon V Péter: Zsidóellenes zavargások Vas megyében 1848 tavaszán. Szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Tudományos Közleményei IV Szombathely, 1984. 100 Batthyány iratai 276., 321. A temesvári polgárok megkeresése után ezt ápr. 17-én Batthyány újból megerősítette; uo. 341.
