Századok – 2001

TÖRTÉNETI IRODALOM - Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába I. (Ism.: Senga Toru) I/205

210 TÖRTÉNETI IRODALOM Europas. I—III. (Praha-Nitra, 1966-1998); Enciclopedia arheologiei §i istoriei veche a României. I(A-C) - (Bucure§ti, 1994 -); Kirilo-Metodievska enciklopedija, I(A-Z), IKI-O), (Sofia,1985,1995); az öt kötetre tervezett Slavjanskie drevnosti, I(A-G), II, (Moskva 1995, 1999). Magyar történeti lexikonokhoz (291. old.) még: Zsámbéki László, Magyar művelődéstörténeti lexikon (az 1937-es szegedi kiadás átdolgozott forrásjegyzékkel közreadott változata. Bp., 1986). 10.6. Térképek. Magyarországgal szomszédos államokban készült történeti atlaszok, amelyek nyilván magyar szempontból is érdekesek lehetnek, említést érdemelnek, például: Wtadystaw Czaplinski - Tadeusz Ladogórski, The Historical Atlas of Poland (Warszawa -Wroclaw, 1986); Jósef Wolski et al., Atlas historyczny swiata (Warszawa - Wroclaw, 1986); Atlas pentru istoria României (Bucureíjti, 1983). A fiatalon elhunyt bolgár tudós alábbi tudományos munkáját esetleg itt is meg lehetne említeni: R Koledarov, Politiceska geografija na srednevekovnata bàlgarska dârzava, I—II. (Sofia, 1979-1989). 10.7. Szótárak. Gombocz-Melich-féle magyar etimológiai szótárhoz hozzáírandó, hogy félbemaradt és az utolsó füzet a G-betű elejéig jutott. Az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen-nek megvan már a III. kötete (Band III. Register. Bp., 1997). Sajtóhibák, tollhibák, amelyeket kivált a kötet jellegénél fogva minimálisra kellene csökkenteni, néha felbukkannak idegen nyelvű szavaknál, címeknél. Az a benyomásom, hogy kiadványunkban a helytakarékosság érvényesült, s ez az áttekinthetőség rovására ment, amire már fentebb utaltam futólagosan. A legtöbb fejezetben, illetve alfejezetben valamilyen szempont alapján — ábécé sorrendben, tematikai csoportosításban vagy megjelenés szerinti időrendben — történik a tételek felsorolása, de megfelelő tipográfiai gondoskodások időnkénti hiánya miatt néha nehezen és lassan igazodik el az ember a sok cím tengerében. A kövér, félkövér, nagy, dőlt stb. betűk többszöri megfelelő alkalmazása, amelyhez ugyan egyes fejezetekben s alfejezetekben néha folyamodtak a tételek felsorolásában, talán szerencsésebb lett volna. Bárki, aki kicsit lapozgatja az előttünk fekvő kötetet, bizonyára tud a fentiekhez hasonló — saját egyéni szempontból kiinduló — apró kiegészítéseket tenni. A Kosáry névvel fémjelzett — közel félévszázaddal korábban kedvezőtlen körülmények között egymaga elvégzett — Bevezetés felfrissítéséhez, átdolgozásához mindenesetre több munkatársra és lektorra van és lesz szükség, akik maguk is egy szűkebb szakterület művelői. A jelen kötetből is kitűnik, hogy a magyar történettudomány közel egy évtizede már elállt a külföld tájékoztatásától, hiszen a nagyjából 5 évente megjelent idegen nyelvű bibliográfia az 1989-essel ért véget. Az Acta Historica-t, amely a világ nagy könyvtáraiban fellelhető és éves termésről adott tájékoztatást, gyakorlatilag megszűntnek kell tekinteni, ami azt jelenti, hogy Magyarországon nincs rendszeresen megjelenő idegen nyelvű történeti szakfolyóirat, amelynek szerepét az igen rövid életű Danubian Historical Review átvállalta volna. Nagy kár, hogy Magyarországon jelenleg kurrens történeti bibliográfia sincs - ha az utoljára 1995-ben megjelent 1993-as bibliográfiát félbemaradtnak kell tartani. Ez hátrányos következményekkel is járhat a 21. századi Közép- és Kelet-Európa történettudományának fejlődésében és a magyar történettudomány rovására is mehet. Ezért is sürgető a Kosáry-féle Bevezetés teljes darabjainak mielőbbi megjelentetése. A fentebb említett Historische Bücherkunde Südosteuropa című könyv Kosáry Bevezetés-ének 1. kiadását Magyarország történelmének első összefoglaló és szisztematikus bibliográfiájának, a magyar „Dahlmann-Waitz"-nak nevezte. Az utóbbi német kiadványnak, a múlt században napvilágot látott Quellenkunde der deutschen Geschichte-nek felfrissítésén nem egy személy, hanem sokan dolgoztak, és ahogy Kosáry is hivatkozik rá (244. old.), az újabb, 8 kötetes hatalmas munkához 3 kötetes mutató is elkészült néhány évvel ezelőtt; 1999-ben pedig a Wegweiser is napvilágot látott a 12. kötetként. Kosáiy azt írja a saját vállalkozásáról: „Ha e sorozat, alapként, egyszer létrejön, a további, újabb kiegészítések időről időre pótfüzetekkel is megoldhatók. De ezzel majd, ha jónak látja, az utókornak kell foglalkoznia". Természetesen jónak, nélkülözhetetlennek látjuk, sőt úgy vélem, hogy a teljes mű rövidített változatát is érdemes idegen nyelven megjelenteni, amivel tájékoztatni lehetne a külföldi kollegákat a magyar történet forrásairól és irodalmáról, de előbb e sorozat minden kötete mihamarabb készüljön el. Csak elismeréssel szólhatok a most ismertetett remek kötetről, és remélem, hogy a sorozat mihamarabbi teljessé válása és megjelentetése után nem lesz szükség a most ronggyá olvasott 3 kötetes 1. kiadás reprintben való megjelentetésére. Senga Toru