Századok – 2001

TÖRTÉNETI IRODALOM - Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába I. (Ism.: Senga Toru) I/205

206 TÖRTÉNETI IRODALOM 1. Altalános tájékozás. 1.1. A (történeti) bibliográfia fejlődése. Itt röviden szó esik a számítógép szerepéről is a történettudományi kutatásokban, de a szerző nem bocsátkozik konkrét „használati utasítások"-ba, például abba, hogy miként lehet hozzájutni fontosabb történettudománnyal kapcsolatos információkhoz az interneten. Jó lenne, ha e munka következő kiadásában néhány alapvető — magyar és külföldi — honlap címét megemlítenék. Be kell vallanom, hogy az alábbi kiegészítések kis hányadára vonatkozó könyvészeti adatok ellenőrzésének lehetőségét a számítógép világhálójának köszönhetem, jóllehet ezen adatok jelentős része csak nemrégiben (minden valószínűség szerint a kézirat lezárása után) került fel az internetre. 2. Hazai általános bibliográfiák. 2.1. Hazai nemzeti bibliográfiák. Kosáry Domokos itt megjegyzi, hogy a Magyar Nemzeti Bibliográfia az Inerneten is hozzáférhető, megadva a honlap címét. 2.4. Tudományos intézmények, testületek bibliográfiái. Itt a múzeumi kiadványokat és azok repertóriumát külön csoportosítva sorolják fel. Ha a használó tudja például azt, hogy a Folia Archaeologica a MNM Evkönyve, akkor szerencsétlenül jár, hiszen ennek a repertóriuma nem itt, ahol várható lenne, hanem a 4. l-es (Régészeti bibliográfiák) alfejezetben szerepel. A használó szempontjából talán másodlagos, hogy melyik intézmény a kiadója illetve gondozója egy-egy évkönyvnek vagy folyóiratnak. A MOL folyóiratának, a Levéltári Közlemények-nek repertóriumát, amely a 7-es (Segédtudományok bibliográfiái) fejezetben szerepel, elvileg itt is meg kellene említeni. Való igaz, hogy ha nem egy, hanem több tudományágat felölelő múzeumi évkönyvről van szó mint például a Déri Múzeum Evkönyvéről, akkor tényleg már csak itt az alfejezetben van a helye. Annak eldöntése, hogy egy-egy időszaki kiadványról illetve annak repertóriumáról hol, melyik fejezetben kell említést tenni, nehéz és bonyolult kérdés. 2.5. Altalános folyóirat- és sajtórepertóriumok. A következő zárójeles mondattal kezdődik, miszerint „(A speciális szakfolyóiratokat 1. alább az egyes tudományágaknál.)" Ez azt jelenti, hogy ha meg akarjuk tudni, hogy egy nyelvészeti, néprajzi, régészeti, levéltári, egyháztörténeti, hadtörténeti stb. szakfolyóiratnak van-e repertóriuma, külön ki kell keresnünk egy adott fejezetben, ami szerintem kissé körülményes. A külföldi szakfolyóiratok repertóriuma szintén szétszórtan található. A Historische Bücherkunde Südosteuropa, 1/1-2. Mittelalter (München 1978-1980), amely roppant hasznos segédeszköznek tekinthető, például a könyv elején (1-129. old.) „Historische Zeitschriften aus und über Südosteuropa" cím alatt betűrendben felsorolja a szakfolyóiratokat a könyvészeti adatokkal együtt, így természetesen a magyar folyóiratokat is, például: Acta Orientalia, Hadtörténelmi Közlemények, Katholikus Szemle, Körösi Csoma-Archívum, Levéltári Közlemények, Turul stb., és ugyanakkor rögtön az is kiderül, hogy a Turul-nak név- és tárgymutatói is jelentek meg, amelyekkel a kiadványunkban a 7.3-as (Genealógiai bibliográfiák) alfejezetben találkozunk. A fent, a 2.4-es alfejezettel kapcsolatban elmondottakat is figyelembe véve az lenne a javaslatom, hogy a kötet elején könyvészeti adatok kíséretében minden olyan hazai és főbb külföldi időszaki kiadvány szerepeljen, amely Magyarországgal és népeivel — közvetetten is — kapcsolatos. (Ebben az esetben hivatkozhatnánk a következő hasznos kiadványra is: Käfer István, 1918 előtti szlovák és cseh nyelvű periodikumok Budapest könyvtáraiban, Bp., 1985. Azonban ezen kiadvány szerepét átveszi most már az OSzK Nemzeti Periodika Adatbázisa, Külföldi időszaki kiadványok a magyar könyvtárakban — CD-Rom-on is —, amely az interneten hozzáférhető.) A repertóriumok bibliográfiaként is használhatók, így az egyes tudományágaknál persze utalni lehet egy-egy szakfolyóirat repertóriumának létezésére. Mellesleg megjegyzzük: a Galambos Ferenc által készített repertóriumok, mint például a Budapest Szemle-é (58. o.), a Katholikus Szemle-é (185. o.) és a Protestáns Szemle-é (187. o.) mellé hozzá kellett volna tenni, hogy ezek kéziratok, amelyek hozzáférhetők az OSzK-ban. A kiadott és kéziratos repertóriumokról jó tájékoztatást nyújt Kertész Gyula, A magyar időszaki kiadványok egyedi repertóriumai. Annotált bibliográfia. Bp., 1990. 3. Magyar történeti bibliográfiák. 3.1. Általános bibliográfiák. Az Általános irodalom címet viselő részben, amelynek megjelenése még várat magára, Kosáry Domokos valószínűleg foglalkozni fog a magyar történetírás történetével és irodalmával. A történetírást tárgyaló munkák néha hasznos bibliográfiaként is hasz-