Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány működése (1848 március-április) I/3
16 URBÁN ALADÁR zik a fővárosba. A Bizottmány azt is szükségesnek tartotta közölni, hogy utólag értesült arról, hogy a laktanya elé nemzetőrséget rendeltek ki. A levél így fogalmaz: „Miért is mihelyest a hatóság tudta nélkül történt ezen eseményről értesültünk, a kirendelt nemzetőröket azonnal behuzattuk, az önkényesen rendelkező nemzet őrségi tiszt eljárását helytelennek nyilvánítottuk, sőt ennek a nemzet őrségi hadi tanács elé leendő állítása iránt is intézkedtünk."7 1 A MOIB mentegetőzése akkor érthető, ha tudjuk, hogy április 9-ére a katonai őrség mellé március 29-én kirendelt nemzetőri őrszemeket — kivéve a hajóhidat — visszavonták.7 2 Az ifjúság másnap szükségesnek látta, hogy a Károly laktanya olasz katonáit tájékoztassa: nem ellenségnek, barátoknak tekintik őket. Egy fiatalember április 11-én reggel a laktanyánál egy katonának olasz nyelvű röplapot adott át, amit egy tiszt meglátott, kardot rántva az illetőt letartóztatta és a laktanyába kísérte. Az akciót figyelő fiatalok erre riadóztatták saját nemzetőrségüket, körülvették a laktanyát és el voltak szánva foglyul ejtett társuk kiszabadítására. Mint a Pesti Hírlap tudósítása írja: „majdhogy komoly összeütközés nem lett a katonaság és a nemzeti őrök között". A laktanya parancsnoka ebben a helyzetben, mivel nem bízott az olasz katonaság lojális magatartásában, elengedte a foglyot. A sajtó szerint a szomszédos Zsibárus utcában rögtönzött választmányi ülést tartottak, ahol Klauzál — következetesen éjszakai magatartásához — elítélte a történteket, míg Nyáry a katonatiszt eljárását bírálta és követelte megbüntetését.7 3 A Miniszteri Bizottmány ezt követően azonnal Ledererhez fordult, hangsúlyozva meggyőződését, hogy a polgári egyént letartóztató tiszt törvénytelenséget követett el, s akkora volt emiatt a laktanyánál „összerohant lakosok és nemzetőrség ingerültsége, hogy — mint a levél mondja —, ha nem sikerül hirtelen közbejöhetnünk, bizonyosan vérontás fogott volna bekövetkezni". A MOIB az eset kivizsgálására polgári-katonai vegyesbizottság kiküldését javasolta és közölte: Pest városánál már megtette a szükséges intézkedést a bizottság polgári tagjainak kijelölésére. Végül azt indítványozta a Bizottmány a főparancsnoknak, hogy adja ki azokat a rendelkezéseket, amelyek révén a katonaság önkényes lépései elkerülhetőek ezekben a napokban, amikor „a már megerősített összes ministerium ide lejövén, a kormányt teljes erővel kezébe veendi".74 Lederer másnap hozzájárult a bizottság kiküldéséhez. Amikor azonban a Bizottmány felszólítására a Pest városi Rendre Ügyelő Választmány a laktanyánál történtek tisztázására kiáltványt bocsájtott ki, annak hangneme miatt visszavonta hozzájárulását. A MOIB ezért április 13-án a főparancsnokot eredeti szándéka melletti megmaradásra kérte, mert — mint érveltek — „a fenérintett választmány ekképen nyilvánított véleménye a kinevezendő küldöttséget a maga eljárásában semmikép nem korlátolja és nem korlátolhatja".7 5 71 Batthyány iratai 300. A Jelenkor szerint Klauzál az ifjúság eljárását őrültségnek nevezte. 72 Böhm, A főhadparancsnokság 267; a PZ ápr. 5-i tudósítása szerint az Újépülettől két nappal korábban vonták vissza a nemzetőrséget. 73 Az ápr. 10-11-i események összefüggésére a részleteket ld. Urbán, A főváros népe 75-78. A tömeg csak akkor oszlott el, amikor Klauzál kijelentette, hogy a vétkes lakolni fog; Böhm, A főhadparancsnokság 271-272. 74 Batthyány iratai 297-299. (Kiemelés az eredetiben.) 75 Batthyány iratai 319. A Választmány említett nyilatkozata ápr. 12-én magyar-német szöveggel, Rottenbiller Lipót elnök és Oroszhegyi Józsa titkár aláírásával.
