Századok – 2001
FIGYELŐ - Urbán Aladár: A magyar külpolitika dimenziói 1848/49-ben. Gondolatok Kosáry Domokos könyvéről I/191
FIGYELŐ Urbán Aladár A MAGYAR KÜLPOLITIKA DIMENZIÓI 1848/49-BEN Gondolatok Kosáry Domokos könyvéről* A tudományok fejlődésének természetes velejárója, hogy időről időre olyan munka jelenik meg, amely az adott terület témakörében született korábbi monográfiák és résztanulmányok eredményeit összegezi, rendszerezi és új szempontokkal egészíti ki. Ilyen Kosáry Domokos jelen kötete, amely a 150. évforduló kétségtelenül egyik legátfogóbb kiadványa. Az 1848-49-es magyar események nemzetközi összefüggéseinek, illetve az 1849. évi magyar független külpolitikának történeti feldolgozása sajátosan alakult. Az események magyar résztvevői még 1849-ben nyilvánosságra hoztak röpiratokat vagy dokumentumokat, mint Teleki László Párizsban a cári intervencióról, vagy a frankfurti német nemzetgyűléshez delegált Szalay László Zürichben saját küldetéséről. Az eseményeket itthon közelről szemlélő Horváth Mihály volt miniszter 1865-ben Genfben megjelent munkájában számolt be tapasztalatairól és fejtette ki véleményét, míg a felszabadult főváros 1849. évi kormánybiztosa, Irányi Dániel franciául — és francia társszerző közreműködésével — 1860-ban foglalta össze a Függetlenségi Nyilatkozat célkitűzését, valamint annak lehangoló angol és francia fogadtatását. Az 1849. évi kormány nem hivatalos londoni képviselője, Pulszky Ferenc meglehetősen későn, emlékiratainak 1882-ben megjelent kötetében számolt be Palmerston elutasító magatartásáról és saját, az angol közvéleményt mozgósító sikereiről. Idegen nyelvű publikációk — köztük okmánykiadások és emlékiratok — jelentek meg már az 1850-es évektől, amelyek érintették az 1849. évi magyar külpolitika egyes kérdéseit, de a dualizmus éveiben hazai feldolgozója nem akadt ezeknek az eseményeknek. Külföldön is csak 1912-ben jelent meg az 1848/49-es magyar külpolitikával foglalkozó önálló kötet a német Wilhelm Alter tollából, akit fel nem lelhető forrásai miatt az angol Charles Sproxton kritizált meg Palmerston és a magyar forradalom kérdéseivel foglalkozó, csak halála után 1919-ben megjelent munkájában. Forrásokra támaszkodó szakmai publikációk az 1900-at követő években a Budapesti Szemlében, majd a Századokban jelentek meg Kropf Lajos és Piványi Jenő tollából. Ezek elsősorban az Egyesült Államok 1848-49. évi, a magyar forradalommal kapcsolatos politikájával foglalkoztak. Az első önálló kötet Horváth Jenő 1928-ban megjelent, „Magyar diplomácia. A magyar állam külpolitikai öszszeköttetései a bécsi végzésektől a monarchia felbomlásáig. 1815-1918" c. mun* Kosáry Domokos: Magyarország és a nemzetközi politika 1848-1949-ben. História - MTA Történettudományi Intézet, Budapest 1999. 348 o.
