Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány működése (1848 március-április) I/3
14 URBÁN ALADÁR hajóhíd mindkét hídfőjének őrizetét is elrendelte.5 5 Lederer még aznap, március 29-én kelt viszontválaszára a Bizottmány azonnal elküldte ezt a rendeletet, s az újabb levélben ismét leszögezte: „az őröknek mást nem szabad tenniök, mint a tapasztalandókról szóbeli jelentést beküldeni a nélkül, hogy bár mit gátolniok, bár mibe tettleg beauatkozniok szabad volna"(Kiemelés az eredetiben.) A főparancsnoknak be kellett látnia, hogy a Bizottmány és a „középponti választmány" együttműködése, s a mögöttük álló fővárosi nemzetőrség az alapja a MOIB határozottságának. Mivel nem igazán bízott a katonaságban, illetve — mint az ekkor kelt jelentésében közölte az udvari Haditanáccsal és István nádorral — egy a fővárosban kirobbanó felkelés esetén az utcai harcokat el kívánja kerülni, engedett. Március 30-án Lederer tudatta a budai és pesti katonai hatóságokkal, hogy beleegyezett a közös őrségek felállításába és közölte velük a megfelelő utasításokat.57 A főparancsnok engedékenységében valószínűleg az is szerepet játszott, hogy a Bizottmány — a megyei Választmány jelentése alapján — tiltakozott amiatt, hogy az előző napon az óbudai raktárból hajón nyergeket és kardokat szállítottak a pesti hajóállomásra, hogy onnan továbbküldjék azokat. Arra hivatkozva, hogy ,,a katonaság minden lépését éber őrszemmel kísérő közönség gyanúja mindinkább vészteljesen fog öregbedni", megismételte igényét, hogy a katonaság elhelyezésében tervezett változtatásokat, fegyver és lőszer szállításokat előzetesen tudassák. A testület méltányosságát hangsúlyozva a levél hozzátette: „a jelen esetet illetőleg pedig óhajtanánk ama küldemény rendeltetése iránt hivatalos értesítést, hogy ha az kielégítőnek fog találtatni, a közönséget megnyugtathassuk (!), sőt annak biztos elszállíttatása iránt a szükségeseket mi magunk is megrendelhessük".5 8 (Kiemelés az eredetiben.) Lederer még aznap kelt, a szállítmányok rendeltetéséről szóló beszámolójára a Bizottmány hozzájárul a készletek elszállításához. Egyidejűleg 2500 fegyvert igényelt a főváros környéki megyék számára.5 9 Az iratok tanúsága szerint a Miniszteri Bizottmány a március 30-31-i és április 1-ei izgatott napokon is folytatta munkáját.6 0 Ezek többségében a vidékkel való — később áttekintendő — kapcsolatokat, intézkedéseket érintették. Április l-jén a Bizottmány a fegyverrel már rendelkező 1500 főnyi győri nemzetőrségnek igényelt lőport és golyót.6 1 Ezt követően a sorkatonasággal kapcsolatos kérdések kerültek előtérbe. Április 4-én a Bizottmány a vidéki nyugtalanságok miatt azt kérte Lederertől, hogy — ha még ez nem történt volna meg — utasítsa a katonai hatóságokat, hogy ha „a csend és rend fentartására katonai erő lenne szükséges", 55 Batthyány iratai 196-197. 56 Batthyány iratai 195-196. 57 Böhm: A főhadparancsnokság 266-267. A MOIB márc. 30-i kiegészítő rendelkezését ld. Batthyány iratai 204. A nádor válasza Lederer márc. 29-i jelentésére: uo. 22-224. 58 Batthyány iratai 205. 59 Batthyány iratai 215. 60 Ezeknek a napoknak pozsonyi és pesti, egymással összefüggő eseményeire ld. Urbán, Batthyány miniszterelnöksége 193-201. A Jelenkor ápr. 6-i tudósítása szerint a budai nemzetőrség ápr. l-jén délután átjött Pestre, hogy üdvözölje a „ministeri hármasságot": Klauzált, Szemerét és a legújabb pozsonyi hírekkel érkezett Eötvöst. 61 Batthyány iratai 225. A győri nemzetőrségnek azért volt fegyvere, mert kényszerítette a hadfogadó parancsnokságot, hogy adja ki a szabadságos katonák fegyvereit. Ld. XJrbán: A nemzetőrség és honvédség, 33.
