Századok – 2001

KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században VI/1349

1392 KENYERES ISTVÁN Amennyiben az uradalmi bevételek jelentőségét az egyéb jövedelem-típusokhoz képest kívánjuk szemügyre venni, akkor az 1. diagrammon (lásd: Függelékben) nagyon jól látszik az a némileg meglepő eredmény, hogy 1574—76-ban az uradalmakból származó nettó bevételek 23%-kal országos szinten a második helyet foglalják el a harmincadok mögött (37%) és kb. a pénzverő- és bányakamarákkal egy szinten (22%) voltak. Most hasonlítsuk össze a tíz évvel későbbi (1584-86) időmetszett adataival: a 2. diagramm adataiból látható, hogy az uradalmakból származó bevételek 22-ről 28%-ra növekedtek és így már egyértelműen a második legjelentősebb jövedelemnek számítottak. Jól mutatja ezt a folyamatot a 3. diagramm is, amely a két időmetszetben hasonlítja össze az egyes jövedelmi ágakból származó bevételek nagyságát. A 4. diagramm az uradalmi bevételeknek az egyes kamarák közötti megoszlását szemlélteti az 1570-es, illetve az 1580-as évek közepén. Jól látható, hogy az uradalmi bevételek a Felső-Magyarországon illetékes Szepesi Kamaránál játszották a legfontosabb szerepet, itt a bevételek döntő hányadát: 47% illetve 58%-át tették ki. Ez azzal magyarázható, hogy — mint a fentebb utaltam rá — a kamarai birtokok döntő hányada Felső-Magyarországon feküdt. A Magyar Kamaránál — a kamarai birtokok csekély számához mérten — viszonylag jelentős hányaddal szerepelnek az uradalmi bevételek (22% ill. 26%), ám ezek a jövedelmek szinte kizárólag az ekkor kamarai kezelésben lévő esztergomi érseki birtokokból származtak. Az Alsó-ausztriai Kamara bevételeinél alig játszottak szerepet az uradalmakból származó bevételek, hiszen a két számottevő birtok közül Komárom viszonylag kis uradalom volt, míg Magyaróvár, bár tekintélyes jövedelmekkel rendelkezett, országos szinten nem érte el Eger vagy Érsekújvár jelentősségét. Az 5. diagramm két időmetszettben mutatja be az uradalmakból származó bevételek nettó összegeit. A kimutatásban szereplő 10 jelentősebb uradalom közül Felső-Magyarországon Eger, míg Alsó-Magyarországon Érsekújvár emelkedik ki, a két uradalom adta az uradalmi bevételek 2/3-át. A diagramm adatai ugyanakkor jól szemléltetik azt, hogy az uradalmi bevételek 1574-76-hoz képest minden uradalomban emelkedtek 1584-1586-ra. A növekedés okát még további kutatásoknak kell tisztázniuk, de abban minden bizonnyal szerepet játszott a hatékonyabb kamarai gazdálkodás is. 1574-76 1584-86 Eger 52798 64586 Szatmár 11805 15344 Tokaj 7243 12782 Szádvár 3500 3500 Szendrő 2776 5000 Krasznahorka 2680 2680 Putnok 1835 1875 Érsekújvár 41484 48254 Magyaróvár 11477 nincs adat 1 Komárom 1839 nincs adat 4. táblázat. Kamarai uradalmak bevételei magyar Ft-ban az 1570-es és 1580-as évek közepén