Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században VI/1349
1384 KENYERES ISTVÁN talatai játszhattak közre: amennyiben bármelyik kamarai hivatalnok — így az udvarbíró is — késedelemmel nyújtja be számadásait, pénzbüntetésben részesül: egy havi késés esetén félévi, két havi esetén pedig egy évi fizetésmegvonásban részesül! Amennyiben pedig a hivatalnok több mint három hónapot késlekedik számadásai benyújtásával, akkor elmozdítják hivatalából. A Szepesi Kamara — más uradalmakhoz hasonlóan — ellenőrt (contrascriba) rendelt ki az udvarbíró munkájának felügyeletére. A legkorábbi fennmaradt szatmári ellenőri utasítást a Szepesi Kamara 1572. május 11-én adta ki Jánossy Jánosnak.10 7 Eszerint az ellenőrnek beiktatásakor bemutatták az udvarbíró utasítását, hogy tudomással bírjon annak tevékenységéről. A várba érkeztekor valamennyi, a várban tárolt élelmiszerről kimutatást kellett készítenie. A katonai és a vár védelmét érintő ügyekbe — az udvarbíróhoz hasonlóan — semmilyen beleszólása nem lehetett. Az utasítás szerint az ellenőr egyenrangú az udvarbíróval (aki ekkor a későbbi egri provizor, Sokliossy István volt). Ezt igazolja, hogy a várban őrzött pénzeszsákot (vagy ládát) nyitó két kulcs közül az egyiket ő őrizte, az udvarbíró az ellenőr tudta nélkül semmilyen kifizetést nem tehetett. Az ellenőrnek az udvarbíró valamennyi gazdasági ügyeiről tudomással kellett bírnia, a jövedelmek beszedésénél és a kiadásoknál jelen kellett lennie, mindenről ugyanolyan számadást kellett vezetnie mint az udvarbírónak és ezeket szintén három havonta be kellett nyújtania a Szepesi Kamarának. A szatmári uradalomban tehát az udvarbíró korlátozottan fejthette ki tevékenységét, más várbirtokokhoz képest sokkal nagyobb mértékben ki volt szolgáltatva a főkapitánynak és a katonaságnak, a főkapitány instrukciói szerint kellett eljárnia. A főkapitány így tulajdonképpen Szigethez és Egerhez hasonlóan gyakorlatilag maga rendelkezett az uradalom bevételei felett. Ez olyannyira gyakorlattá vált, hogy volt olyan időszak, amikor a szatmári főkapitány egyúttal betöltötte adminisztrátorként a szatmári uradalom udvarbírói tisztét is. Ferdinand Graf zu Hardegg szatmári főkapitány (1589-1592), egyúttal ideiglenesen megbízott felső-magyarországi főkapitány (1591-1592) 108 1590-ben külön utasítást kapott a szatmári uradalom jövedelmeinek adminisztrálására.10 9 Az utasítás tartalmilag megegyezett a korábbi udvarbírói utasításokkal, azzal a különbséggel, hogy nem udvarbírónak (provisor) nevezték, hanem adminisztrátornak. Hardegget követően azonban 1594-től kezdődően újra a főkapitánynak alárendelt udvarbírákat neveztek ki. Érsekújvár Az egyházi uradalmak esetében tudjuk, hogy ezeknek alakult ki Mohács előtt a leginkább differenciált, de egyúttal központosított uradalomigazgatási 107 MOL Ε 136 Div. instr. Irr. 7. t. fol. 357-360. 108 Életrajzi adatait ld. Pálffy G.: A császárváros védelmében i. m. 247-248. 109 I. Rudolf utasítása Ferdinand Graf zu Hardegg szatmári főkapitánynak a szatmári uradalom jövedelmeinek adminisztrálására, Prága, 1590. március 25. MOL Ε 554 Városi és kamarai ir. Fol. Lat. 953. fol. 224-236. és ÖStA H KA HFU RN 57. Konv. 1590. márc. fol. 336-351.
