Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században VI/1349
A VÉGVÁRAK URADALMAINAK GAZDÁLKODÁSA A 16. SZÁZADBAN 1381 Komorn und der Maut).97 Érdekes, hogy a másik jelentős jövedelemforrás, a vizahalászatból származó bevételek ellenőrzésére külön ellenőrt alkalmaztak.9 8 Az uralkodó 1584-ben elzálogosította Komárom uradalmát Pálffy Miklós részére, aki ekkor a komáromi főkapitányi tisztet töltötte be. Pálffy 1300 Ft-ért kapta meg az uradalmat, azonban a legjelentősebb bevétel, a vámjövedelmek nélkül. Az uralkodó utasította az Alsó-ausztriai Kamarát, hogy hívja vissza hivatalából Kroneder udvarbírót, mivel a zálogbirtokos joga kinevezni az új udvarbírót.99 Ettől fogva a század végéig a komáromi uradalom bevételeit többször is a komáromi főkapitány kapta meg saját kezelésre. Szatmár A szatmári uradalom igazgatási rendszere már az 1550-es évek tapasztalatai alapján, a Szepesi Kamara igazgatása alatt megszervezett várbirtok-kormányzat mintájaként értékelhető. A szatmári uradalom a középkorban nem tartozott a jelentősebb várbirtokokhoz.10 0 Miután azonban Szatmár vára Németivel együtt az 1565/66. évi várháborúk eredményeként hosszabb időre Habsburg-kézre került, Lazarus von Schwendi főkapitány kezdeményezésére megkezdődött a vár modern erőddé történő kiépítése, valamint a nagy kiterjedésű uradalom megszervezése. Szatmár egyúttal a felső-magyarországi végvidéki főkapitányságon belül életre hívott védelmi övezet, a tiszántúli főkapitányság központja is volt, így a vár kapitánya egyúttal a tiszántúli főkapitányi címet is viselte. A szatmári vár és a végvidék fő feladata nem a török, hanem a század utolsó harmadára megerősödött Erdély elleni védelem volt.101 A fontos vár kiépítéséhez hozzátartozott egy nagy kiterjedésű, a várat élelemmel ellátni tudó uradalom-együttes kialakítása is. A kisebb kiterjedésű szatmári és németi uradalomhoz — amelyek korábban Báthori István kezén voltak — a kihalt Drágffy-család uradalmain kívül további Báthori-birtokokat csatoltak Szatmár, Közép-Szolnok és Bihar vármegyék területén, illetve Máramarosban Su-97 Hundert-et 1573. nyarán az Alsó-ausztriai Kamara rendelte ki Hans Hiersch ideiglenes udvarbíró segítségére, majd 1579-től már uradalmi és vám ellenőrként működött az uradalom Pálffy részére történt elzálogosításáig (bérletbe adásáig). Mivel azonban a vámot Pálffy nem kapta meg, ezért annak ellenőre továbbra is Hundert maradt. Utasítása: Bécs, 1579. június 30. ÖStA HKA VUG RN 52 A fol. 545-549. 1587. októberében még mindig Komáromban működik. ÖStA HKA HFU RN 52. Konv. okt. fol. 175. 98 Georg Schmälz komáromi katona és egyben az aszódi vizafogó ellenőrének ("Kriegssoldat im Schloß zu Comorn und Gegenschreiber auf dem Hausenffang zum Assodt") ellenszámadása az 1569. évről. ÖStA HKA VUG RN 35. A komáromi uradalom 1569. évi számadásai. 99 A zálogba adásra és Kroneder udvarbíró felmentésére ld. ÖStA HKA HFU RN 52 Konv. 1587. aug. fol. 2., 14-15. RN 53 Konv. 1588. Jan. fol. 60., fol. 63. Pálffy új udvarbírója egyébként — érdekes módon — a kalandor életútjáról jól ismert Trombitás János lett. Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Budapest, 1995. /Humanizmus és reformáció, 23. Szerk.: Jankovics József./ 341-349. 100 Csánki Dezső szerint a XV század végén Szatmárhoz és Németihez mindössze 4-4 birtok tartozott. Csánki D.\ Magyarország történelmi földrajza i. m. 1. köt. Budapest, 1890. 469. 101 Pálffy Géza: A felső-magyarországi főkapitányság és Erdély Báthory István uralkodása idején (1571-1586). (A Báthory-kutatás egy feldolgozatlan kérdésköréről.) In: Medievalia Transilvanica. Tom. I., nr. 1-2. Satu Mare, 1997. 113-122.
