Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században VI/1349
A VÉGVÁRAK URADALMAINAK GAZDÁLKODÁSA A 16. SZÁZADBAN 1373 sági, számviteli szakembert. Ennek jellemző példáját többek között Szigetvár esetében tapasztalhatjuk, ahol kezdetben szintén megtalálható az egri rendszer első szakaszára jellemző várnagy-provizor és várnagy-kapitány kettőse. A középkor végén Szigetvár ugyan jelentős birtokkal rendelkezett, de nem tartozott a legnagyobb uradalmak közé.6 8 Az 1550-es évektől kezdve azonban a szigeti kapitányok többnyire erőszakos úton folyamatosan bővítették a vártartományt a korábban ezen a területen birtokos kis- és középnemesség, valamint az egyház rovására. Jellemző Sziget hódoltatási tevékenységének eredményeire, hogy 1553-ban a Mohács előtt az uradalomhoz tartozó mintegy 32 birtok közül 19 adózott a várhoz, ugyanakkor a pécsi püspöktől és káptalantól, a fehérvári káptalantól és nemesektől (többek között a Perényiektől) a vár számára lefoglalt javak között további 176 (!) települést vettek számba. Emellett Szigetvár még több tucat települést kényszerített tized-beszolgáltatásra. A szigetvári uradalomhoz foglalt települések száma ugyan a török előrenyomulásával és a magánföldesúri adóztatás előretörésével csökkent az 1560-as évekre, a vár elestéig gyakorlatilag a Dél-Dunántúl döntő hányada Szigetre adózott.6 9 A vár „gazdasági" és „gazdálkodási" tevékenysége lényegében a hódoltsági területek megadóztatásában valamint a kormányszervek által delegált állami-egyházi jövedelmek adminisztrálásában merült ki, éppen ezért a jelentős fegyveres hatalommal rendelkező kapitányok maguk álltak az igen összetett képletű uradalom élén, hiszen ennek igazgatása és a jövedelmek behajtása szinte kizárólag a katonaság révén volt lehetséges. Szigetvár első királyi kapitánya 1546-tól 1550-ig Seged György volt, akinek sajnos nem ismerjük utasítását7 0 , elképzelhető, hogy ő a kezdeti időszakban egyedül állt a vár és az uradalom élén egészen 1549-ig, legalábbis erre utal I. Ferdinánd Magyar Kamarának szóló azon utasítása, miszerint mivel a továbbiakban a kapitány nem kezeli az uradalom jövedelmeit, nevezzenek ki egy provizort erre a feladatkörre.7 1 A Magyar Kamara — úgy tűnik — végrehajtotta az utasítást, 1549 őszén már Vas Péter udvarbíró igazgatta az uradalmat.7 2 Ez az intézkedés azonban rövidéletűnek bizonyult.7 3 68 Sziget várához a XV század második felében 19 Somogy megyei helységen kívül 9 Baranya vármegyei helység és 4 puszta tartozott. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. 2.köt. Budapest, 1894. 583. 69 Szakály F: Magyar adóztatás i. m. 60-74., 91-97. Az 1553. évi vártartomány összeírást ld. Timár Gy.: Királyi Sziget i. m. 106-108. 70 A szigeti kapitányok utasításait először Barabás Samu vette számba: Zrínyi Miklós a szigetvári hős életére vonatkozó levelek és okiratok. Közrebocsátja: Barabás Samu. 1 köt. Levelek. 1535-1565. Budapest, 1898. /Monumenta Hungáriáé Historica. Magyar Történelmi Emlékek. I. Okmánytárak/ 571. 1. jgyz. Barabásnak azonban nem sikerült Zrínyi Miklós szigetvári kapitányi utasítását megtalálni. Vo.: 83. jgyz. 71 I. Ferdinánd a Magyar Kamarának, Prága, 1549. augusztus 29. ÖStA HKA GB Ung. Bd. 386. fol. 282. 72 A Magyar Kamara levele Vas Péter „provisor arcis Zigetiensis"-nek, Pozsony, 1549. október 29. MOL Magyar Kincstári Levéltárak Magyar Kamara Regisztratúrája Ε 15 Expeditiones camerales (E 15 Exp. cam.) 3. es. fol. 293. 73 1549 végén, amikor biztossá vált Seged távozása a szigeti kapitányi posztról, tárgyalásokat kezdtek Gyulaffy Lászlóval, akinek feltétele volt, hogy a gazdaság vitelére külön számvevőt, egyben
