Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Hittérítés vallásszabadság nélkül. Olasz misszionáriusok és magyar nemesurak a 17. századi Magyarországon VI/1313
1336 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY obszerváns ferenceseknek adta, mivel ezeknek nem lehetnek ingatlanaik. A kolostorhoz tartozó jószágokat azonban, amelyeket pedig, írta a levelében, még ma is a barátok földjének hívnak, Esterházy nádor megtartotta magának és nem is akar lemondani róluk, a dolgot a nádor kára nélkül nem lehet eligazítani - írta csalódottan a konventuális ferences misszionárius.5 9 Hasonló tapasztalatokat szerzett Francesco Antonio da San Felice olasz ferences is, aki annyira szoros kapcsolatba került Esterházy nádorral, hogy az 1635-ben a fia, a későbbi nádor, Esterházy Pál keresztelőjére is meghívta. A keresztelő jó alkalmat adott arra, hogy San Felice a fehér asztal mellett a kolostorok viszszaszerzéséről is tárgyaljon a nádorral. Sikerült is célt érnie, jelentette örömmel Rómába, megszerezte a varannói kolostort: A nádor levelet írt Homonnai Drugeth János grófnak, a későbbi országbírónak, a kolostor visszaszerzéséről, és a tiszttartójának pedig a kolostorhoz tartozó „nem megvetendő" javak visszaaadásáról, pedig ez utóbbiakat, írta a ferences misszionárius, Magyarországon nagyon nehéz megszerezni.60 San Felicének ebben teljesen igaza is volt, a nádor biztatása nyomán érzett lelkesedése azonban korainak bizonyult. San Felice alig négy hónappal később, 1635 decemberében már arról írt, hogy a varannói kolostor visszaadásának ügye egyre húzódik és mind reménytelenebbnek tűnik. A kolostort azután a ferences rend minden erőfeszítése ellenére nem tudta visszaszerezni.61 Egy évvel később, 1637 októberében Angelo da Sonnino Francesco Ingolinak, a Hitteijesztés Szent Kongregációja titkárának írt levelében már sokkal józanabbul, illúziók nélkül vizsgálta meg ezt a kérdést: „Ami a varannói kolostort illeti, tudja meg, hogy lehetetlen, hogy a mi rendünk visszaszerezze, mert nekünk lehetnek ingatlan javaink, és noha máskor hasonló alkalmakkor már oly sokszor megmondtuk, hogy nem akarjuk ezeket visszakapni, de (a földesurak) mégis kételkednek, hogy mi lesz a jövőben. Ezért ha vissza kell adniuk a (kolostori) templomokat, akkor csak a reformált obszerváns ferenceseknek akarják adni, ezen felül nem is lehet őket erre rákényszeríteni, mert a törvények és egyességek értelmében lelkiismereti szabadságot élveznek". - Ez utóbbi, a vallás szabad megválasztása a 17. századi katolikus misszionárius számára természetesen elborzasztó dolgot jelentett.62 Nemcsak a világi földesurak, de még a püspökök és kanonokok sem akartak megválni az elenyészett kolostorok birtokaitól. A nyitrai kanonokok jó ideje bírták a konventuális ferences rend egykori földjeit, és sehogy sem akartak lemondani azokról. Ezért a kanonokok nagy féltékenységgel nézték, hogy az olasz konventuális ferencesek megjelentek Nyitrán, és mindent el is követtek, hogy akadályozzák a sikeres működésüket. A magyarországi szerzetesek féltékenyek az olasz misszionáriusokra, a kolostorok jószágait pedig sem a világi, sem az egyházi föl-59 APF SOCG Vol. 77. Fol. 61. 60 APF SOCG Vol. 77. Fol. 51-51/bis. 61 APF SOCG Vol. 78. Fol. 48/r-v., 49. Vol. 80. Fol. 326. 2-17 62 In quanto al convento di Varano, sappia che è impossibile a ricuperarsi da noi, che potemo havere beni stabili, e benché altrove per simili occasioni gl'havemo tante volte detto che non gli vogliamo, perö loro dubitando per il tempo futuro, se hanno a restituire chiese, le vogliono dare solo a i nostri reformati, oltre che a questo non possono sforzarsi, perché hanno per leggi e convention! libertà di conscienza. APF SOCG Vol. 79. Fol. 233.
