Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Hittérítés vallásszabadság nélkül. Olasz misszionáriusok és magyar nemesurak a 17. századi Magyarországon VI/1313
OLASZ MISSZIONÁRIUSOK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 1317 Amikor az olasz misszionáriusok magyar földön térítettek, az 1630-as, 1640-es években, akkor a királyi Magyarországon az arisztokrácia nagy része már katolikus volt, míg a városok lakói és köznemesség nagyrészt protestáns, a parasztságot pedig a földesurak még csak ekkor kényszerítették hol több, hol kevesebb sikerrel az áttérésre. A nagybirtokok vallási életét nem a bécsi béke (1606) rendelkezései vagy az országgyűlési törvénycikkek, hanem a környéket ellenőrző birtokos főúr akarata határozta meg. A földesurak — protestánsok és katolikusok egyaránt — a tiszttartóiknak adott utasításaikba a lehető legnagyobb természetességgel vették bele, hogy nemcsak a robotra kell jó vigyázást tennie a tiszttartónak, de arról is köteles, ha kell, karhatalomal is gondoskodni, hogy a jobbágyok a földesúr által egyedül üdvözítőnek tartott vallást kövessék, és annak templomába buzgón eljáijanak. Az evangélikus Erdődyek református jobbágyaikat vasárnap az utakra vezényelt botos katonákkal igyekeztek „lebeszélni" arról, hogy más falu (szintén protestáns!) templomát keressék fel, míg a frissen katolizált Batthyány Ádám a provizorainak adott instrukciókban hagyta meg, hogy a jobbágyai járjanak misére.6 Az 1608-ban hozott törvények kibővítették a bécsi béke vallásügyi rendelkezéseit, amikor azt is kimondták, hogy a mezővárosoknak és a falvaknak is szabad az általuk választott felekezet vallásgyakorlata.7 Ha a 16-17. századi törvényeket betartották volna, akkor ennek a törvénynek rendkívüli jelentősége lehetett volna az ország vallási térképe szempontjából. A 17. század elején sorra katolizáló földesurak azonban éppenúgy nem gondoltak a törvény betartására, mint protestánsnak megmaradt társaik. A bécsi béke vallásügyi rendelkezéseit a falvakra is kiterjesztő 1608. évi törvényt egészen 1647-ig újból és újból megerősítették az országgyűlések, belefoglalták ezt II. Ferdinánd király koronázási hitlevelébe is. Az országgyűléseken vég nélküli viták, jogi csűrés-csavarás következett, amelyben mindkét fél a maga igazát bizonygatta: érvelésük szerint mindaz, ami az ő felekezetük számára nyilvánvaló jog, azt hasonlóképpen nyilvánvalóan tiltja az igazság a másvallásuak esetében. Jellemző volt ez mindvégig a koraújkori Magyarország országgyűléseire: egy-egy párszavas fordulat, mint pl. „a katolikus vallás sérelme nélkül" toldalék miatt késhegyig menő vitákat folytattak a követek, a végül megfogalmazott és megszavazott törvényt azonban nem tartották be, ez inkább csak az általános politikai irányvonalat jelölte ki a nemesség és a vármegyei hatóságok számára. 6 Magyar Országos Levéltár (=MOL) Batthyány család levéltára Ρ 1322. Instrukciók passim. lia Bálint: Református egyháztörténeti adatok az országos levéltárban őrzött Thurzó-levéltárban. Theológiai Szemle IX (1933) 181 skk. Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár. VIII. Szerk. Pokoly József. Bp. 1910. 43 skk. Ivan Skafar: Gradivo za zgodovino Kalvinizma in luteranstva na ozemlju belmurskega in beksinskega arhidiakonata. Acta Ecclesiastica Slovaniae 3. Miscellanea Ljubljana 1981. 81-165. Körmend története. Szerk. Szabó László. Körmend 1994. 140-142. 7 Magyar Törvénytár 1608-1657. évi törvényczikkek. Szerk. Kolosvári Sándor-Óvári Kelemen. Bp. 1900. 1608:1., 1647: 5., 6-14. tc. VÓ. Tusor Péter·. A magyar egyházi elit és Róma kapcsolatainak ismeretlen fejezetei (1607-1685). Bp. 2000. kéziratos PhD értekezés, passim. (Itt mondok köszönetet a szerzőnek, amiért kéziratos munkáját használhattam.) Uő: Az 1608. évi törvények a római inkvizíció előtt: II. Mátyás kiközösítése. Aetas 2000/4. Bitskey István: Pázmány Péter. Bp. 1986. 116-157. Uő: Eszmék, művek, hagyományok. Debrecen 1996. 161-218.Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. München 1973. 209-273. Karácsonyi János: Magyarország egyháztörténete. Bp. 1985. 113-146. Hiller István: A Vatikán és Magyarország. In: Magyarország és a Szentszék kapcsolatának 1000 éve. Szerk. Zombori István. Bp. 1996. 135-169.
