Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilajet déli szandzsákjaiban VI/1255
KATONAPARASZTOK A BUDAI VILAJET DÉLI SZANDZSÁKJAIBAN 1309 Mint fentebb láttuk, a hódoltsági „török" várkatonaság csaknem egésze a Balkán-félszigetről származott, többsége azonban már iszlamizált. A török uralom első évtizedeiben a keresztények világos és általános szabályok szerint szolgáltak néhány csapatnemben: szép számban a tüzérek és a várbeli mesteremberek között (a tüzérek közül hamar kikoptak, az iparos testületek pedig csak a legnagyobb várakban maradtak meg), nagyobb lovasegységekbe is bekerült egy-egy rác kalauz, nagyritkán felbukkantak a gyalogos azabok között is, és gyakorlatilag csak belőlük állt a martalócok csapatneme, amelybe viszont muszlim csak elvétve tette be a lábát. Ez a világos rend először a martalócoknál kezdett bomlani. 1553-ban a Simontornyán szolgáló 25 martalócból 7, az endrédi 20 martalócból 9 volt muszlim.24 8 A fordított változásra Tata említhető pédának, itt 1557-ben a 99 azabból (az azabok a gyalogos várvédők egyik csapatneme) 12-en keresztény rácok.249 Tata ugyan nem esett a Dunántúl balkánialt lakta tájaira, de őrségét 1557 kora nyarán sebtében állították fel azokból az emberekből, akiket más várakból helyeztek át ide, meg azokból, akiket a helyszínen, a hódoltságban verbuváltak. Ezek a változások azonban lényegtelenek, a csapatnemek bevett, vallások szerinti megoszlása az 1580-as évekig alapjaiban fennmaradt. A 17. század elejére viszont a megoszlás megbomlott, ezzel egy időben a dunántúli és a Duna-menti várakat ellepték a keresztény balkániak. Természetesen nem valamennyit és nem egyforma mértékben, de a tendencia egyértelmű. A budai vilájet 1613. évi zsoldlistája25 0 már az új helyzetet tükrözi. Példaként nézzük meg a váli palánkvárt kicsit részletesebben!25 1 Az őrség parancsnoka, az aga, a helyettese és a mecset imámja természetesen muszlimok, ahogy az elit gyalogosok hét fős tizede és a hét tüzér is. A 49 lovasból azonban már csak négyen muszlimok, a többi csupa keresztény balkáni, ami fél évszázaddal korábban elképzelhetetlen volt. A 18 gyalogos azabból ketten keresztények. A 84 fős őrség 47 katonája, 56 százaléka keresztény, és csak azért ennyi, mert nem szolgáltak benne martalócok. A Duna jobb partján nagyjából napi járóföldre álló palánkok nagy többségében a keresztény balkáni katonaság lett az úr. Északról dél felé haladva 1613-ban Hamzabég szerájában (Érden) a zsoldos várkatonák 63, Földváron 36, Pakson 58, Tolnán 26, Bátaszéken 52, Mohácson 67, Baranyavárban 41 százalékát tette ki.252 (Természetesen ellenpélda is akad: a Csepel-sziget déli csücskében álló, a dunai védvonal egyik legfontosabb állomáshelyének, Dzsánkurtaránnak (másik török nevén Korkmaznak, Adony) 122 katonája között egyetlen keresztény sem akadt, s ugyanez a helyzet Szekcső 44 és a Dráva-parti Dárda 27 fős őrségével.253 ) Általánosan jellemző, hogy az előző században főként gyalogosan és a hajókon szolgáló keresztények a lovasok közé törtek be, de például Baranyavárott, ahol csak elit gyalogosok, korábban kizárólag muszlimokból verbuválódott müsztahfizok állomásoztak, a keresztények szintúgy teret nyertek. 248 ÖNB Mxt 643, 4., 11. 249 ÖNB Mxt 614, 58-60. 250 BOA MM 4000. 251 A zsoldlista 116-120. oldalán. 252 A zsoldlista 121-125., 132-143., 250-255., 256-260., 263-267., 345. és 348-352. oldalán. 253 A zsoldlista 126-131., 352-352., 355-357. oldalán.
