Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilajet déli szandzsákjaiban VI/1255
1306 HEGYI KLÁRA arra mutatnak, hogy a szabados vlahok közül kiemeltek egy teljesen szabad réteget, amely állandó készültségben, „főállásban" volt katona, és csak mellékesen paraszt, és e testület tagjai is felváltva szolgáltak. Annyi bizonyos, hogy a vlahok határvédelmére ezen a vidéken is szükség volt, hiszen az 1566 után a szigetvári magyar végváriak helyére lépő kanizsaiak és palotaiak, akik Tolnáig, a Dunáig és Pécsig adóztatták a Dél-Dunántúlt,235 ezen a vidéken nyargaltak át. Ali budai pasa 1583-ban arra panaszkodott, hogy Zrínyi György kanizsai kapitány magukat a vlah (a magyarul írt szövegben oláh) falvakat dúlja, égeti, adófizetésre kényszeríti.23 6 A vlah településeknek az a sávja, amely Laktól Dombóig a koppányi szandzsákban húzódott, kelet felé haladva a török területbeosztás szerint a simontornyai szandzsákban folytatódott. A vlah telepesek közössége (szintén dzsemaat-i eflakan) itt is 1570-ben jelent meg,23 7 de jóval szerényebben, mint Koppányban. Ekkorra hét pusztát népesítettek be, 1580-ra egy nyolcadikat is, amelyeknek többsége Tamási közelében feküdt. Kezdeti hét falujukban 61 lakost írtak össze, 56 családost és 5 nőtlent. Minthogy az adózó hánék számát 62-ben állapították meg, meglehet, hogy az összeírt nőtlenek is szabados katonaparasztok voltak. Hat falu élén elöljáró állt, két helyütt kenéz, a többiben primityur; tímár-birtokos kenéz nem volt.23 8 (Abból, hogy az adóegységek száma meghaladta az összeírtakét, arra következtethetnénk, hogy a kenézek is adóztak. Ez azonban eldönthetetlen, mert világos, hogy itt sem írtak össze mindenkit: Hegyiben 11 háne adóját rótták ki 9 összeírt lakosra, legalább ketten kimaradtak.) A simontornyai szandzsák vlahjai 1570-ben pontosan ugyanúgy adóztak, mint a koppányiak: a tizedek és a flóri-adó megváltására hánénként 150 akcsét adtak, amihez itt is kis összegű — természetesen szép, kerek összegű — menyasszonyadó és büntetéspénz járult.23 9 Helyzetük abban is megegyezett, hogy egy helység kivételével a szandzsákbég lett a birtokosuk. A kivétel, Fornád, még pusztának titulálva, de az összeírásbeli 900 akcse adónál 400 akcséval többel az ozorai tüzérek parancsnokának a birtokába került.240 Egy évtized múltával a vlah közösség újabb faluval gyarapodott,24 1 1590-re viszont az egyik első, Szentmárton kiürült, bár továbbra is a vlah közösség tagjaként tartották nyilván.24 2 A koppányival egy időben, 1580 körül készült adóösszeírás némi eltérést mutat a somogyi vlahok helyzetétől. A simontornyai vlahok hánénkénti adója, amely itt is a flóri-adó és a tizedek pénzbeni megváltását tartalmazta, nem 160, hanem 180 akcse volt, megfejelve a szokásos kiegészítésekkel, ekkor már a sátorozok legeltetési adójával is (akol-adóról itt nem esik szó). A vlah közösség húsz fővel 81 emberre szaporodott, a koppányitói eltérő módon azonban csak 40 adóegység után kötelezték fizetésre. A falvak megterhelése érthetetlen 235 Szakály, Magyar adóztatás i.m. 102-105. 236 Takáts-Eckhart-Szekfű, A budai basák magyar nyelvű levelezése i.m. 290-191. 237 A szandzsák összeírása együtt született a koppányiéval, így jelzete azonos: Tapu 563, a vlah közösség a defter 117-118. oldalán. Az összeírást részletesen feldolgozta Dávid, A Simontornyai szandzsák i.m. 238 Tapu 505, 34-38: a simontornyai szandzsák tímárbirtokosai. 239 I.m. 67-68, 228, 298, 307. 240 Tapu 505, 32. és 45. 241 Tapu 676, 145-146. 242 Tapu 632, 122. Káldy-Nagy Gyula gyűjtése.
