Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilajet déli szandzsákjaiban VI/1255
KATONAPARASZTOK A BUDAI VILAJET DÉLI SZANDZSÁKJAIBAN 1297 hely mellett 21 pusztát, a karádiban 38 lakott hellyel 16 pusztát. Ezek egy része már 1551-1552-ben is lakatlan helyként várta a balkáni betelepedőket, így Farnos vagy Patlan.20 5 Mások a két összeírás évei között néptelenedtek el, nyilván az 1550-es évtizednek a somogyi tájék megszerzéséért vívott harcai során. A későbbi vlah falvak közül ekkor pusztult ki pl. Egrös, amelyet 1551-1552 fordulóján még pappal és tíz családfővel írtak össze, 1565-ben viszont már üres.20 6 A vidéket ezután Szulejmán 1566. évi, szigetvári hadjárata pusztította tovább, amely falvak sorát néptelenítette el. Ilyen többek között a koppányi náhijében Remete, Tótfalu, Acsa, Zics, Vásárosmernye, Oros (Oroszi), Várda, a dombói kerületben Kisfalu, Szentlőrinc, a karádiban Szentmiklós, Orda, Apáti. Ezek az 1565. évi defterbe még lakottként kerültek be.20 7 Aprófalu és népes egyaránt akadt közöttük, általános jellemzőjük viszont, hogy egyáltalán nem látszanak kihalóban lévőnek, sok faluban a jövő generációja, az összeírt nőtlen férfiak többen voltak, mint a családfők (Remete, Tótfalu, Acsa stb.). 1570 után balkáni népesség lakta őket. 1570-ben — első alkalommal — a szandzsák adóösszeírásának végére külön listát jegyeztek a vlah közösség (dzsemáat-i eflakan) által lakott helyekről.20 8 A lista 29 falut sorol fel a hozzájuk tartozó pusztákkal együtt részben úgy, hogy a szokásos névsorba szedi lakosaikat, részben enélkül, csak az adózó egységek, hánék számának rögzítésével jelezve, hogy a hely lakott. A 29 vlah faluból 26 Hüszejn koppányi szandzsákbég szolgálati birtokának része volt, hármat a szandzsákban birtokos szpáhik elöljárója, Juszuf miralaj kapott meg.20 9 A betelepedő vlahok nyilvántartása még nem működött tökéletesen: erre mutat az, hogy a lakosokat 16 faluban nem sorolták fel, valamint az, hogy a tímár-defter a szandzsákbég külön tételbe szedett vlah birtokai között még további három falut említett, amelyek az adóösszeírásban a vlah közösség falvainak sorában nem szerepelnek. A két defterbe tehát összesen 32 olyan falut jegyeztek be, amelyet 1570-ben már vlahok laktak. Vlahok, természetesen most sem etnikai, hanem jogi értelemben. A betelepedők testületileg vlah jogállást nyertek, amely persze ekkor már mind a Szávától és Al-Dunától délre, mind tőlük északra jókora változáson ment át az eredetihez képest: egyre több vlah került földesúri joghatóság alá, az államnak fizetett flóriadó mellett egyre többször kötelezték őket tizedfizetésre. A 16. század második feléből való vidini törvény hivatkozik arra, hogy az itteni flóridzsik azt kérték a szultántól, hogy ha már felszámolták a flóri-adóra épülő régi kiváltságaikat, tizedeiket és egyéb adóikat legalább ne adják a kíméletlenebbül adóztató tímáros szpáhik kezére, hanem tartsák meg a szultáni jövedelmek között.21 0 A hajdani alapállástól a 16. század közepén a szerémségi vlahok helyzete is eltért. 1558-ból fennmaradt egy hevenyészett összesítés „a szerémi szandzsák vlahjainak adófizető háztartásairól" (haneha-i: rüszum-i eflakan-i liva-i Szírem).21 1 Itt az 'adók' (rü-205 Tapu 412, 35-36. 206 Tapu 412, 41., ül. Tapu 665, 123. 207 Tapu 665, 111., 113-114., 126., 128., 137., 149., 155., 160-161., 165-166. 208 BOA Tapu 563, 81-84. Káldy-Nagy Gyula gyűjtése. 209 A koppányi szandzsák 1570. évi tímár-deftere BOA Tapu 505, 4. Káldy-Nagy Gyula gyűjtése. 210 Cvetkova, Les institutions ottomanes i.m. 63. 211 ÖNB Mxt 591, 67.
