Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilajet déli szandzsákjaiban VI/1255
1294 HEGYI KLÁRA területen csak többszázas végvári csapatok kísérletezhettek, velük szemben az innen-onnan áttelepített müszellemek, akik a nagy mozgás miatt nem tudtak katonai egységgé összeszokni, valószínűleg tehetetlenek és alkalmatlanok voltak, teljesítményük nem érte meg az adómentességükből folyó kincstári veszteséget. A helyzet reménytelensége, a terep védhetetlensége miatt a Bácska népének és az arra utazóknak a 17. század közepén is a Felvidékről leszáguldó végváriak és hajdűk okozták a legnagyobb gondot és félelmet.19 9 A hadvezetés azonban nem adta fel, a következő, 1578. évi defterben egy sor újdonsággal találkozunk - amelyek közül néhányat sajnos nem tudok biztonsággal megfejteni. Erre az időpontra a balkániak lakta területen tovább fogytak a müszellemek. A maradékot sem a falvakban tartották, hanem két helyre vonták össze: 36 adómentes müszellem a szandzsák- és náhije-székhely Szegeden, 7 a náhije-központ Baján — a balkánivá vált terület két legészakibb török centrumában — állomásozott,20 0 és csak kettő lakott egy-egy szabadkai, illetve bácsi kerületbeli faluban. Az első változás tehát az, hogy a müszellemek hajdan népes testületéből megmaradt 45 embert török várak védelmébe telepítették; ez a kényszerű lépés is azt mutatja, hogy a falvakban szétszórva nem lehettek valami hatékonyak. A müszellemekkel együtt eltűntek a primityurok is, ők teljesen, csak a szabadkai kerületben jegyeztek be hármat, ami alig valami az évtizeddel korábbi 138-hoz képest. A változás érthetetlen, hiszen a számuk idáig lendületesen emelkedett. Magyarázatul egyetlen lehetőség kínálkozik — és ezt az aprólékos vizsgálat igazolni látszik —, hogy az összeíró ezúttal nem tüntette fel őket. Teljesen általános tapasztalat ugyanis, hogy a szandzsáknak mind magyaroktól, mind balkániaktól lakott településein a földesúri kapuadót fizetők száma eggyel elmarad a dzsizje-köteles adóegységek számától - alig van olyan falu, amelyben a kettő azonos. Márpedig az összeírást bevezető kánunnáme (törvénykönyv) világosan kimondja, hogy azok, akik dzsizjét fizetnek, földesúri kapuadót is adnak. Kimondja továbbá, hogy a bírák (a velük azonos megítélés alá eső primityurokat nem említi külön, de nyilván ők is) és a papok mentesek a kapuadó alól.20 1 Az összeírás nagy lélekszámú magyar falvakban sem jelölt bírákat, és a három esettől eltekintve primityurokat sem. Az viszont, hogy a falvak nagy többségében éppen eggyel kevesebb kapuadó-fizető volt, mint dzsizje-fizető, azt sejteti, hogy a hiány a falusi elöljárókat 199 Borsa Iván - Tóth István György·. Benlich Máté belgrádi püspök jelentése a török hódoltság katolikusairól, 1651-1658. Levéltári Közlemények 1989:1, 85, 107. Tóth István György. Koszovóból vagy Mezopotámiából? Misszióspüspökök a magyarországi török hódoltságban. Történelmi Szemle 41(1999):3-4, 284. 200 A szegedi müszellemek a defter 32., a bajaiak a 139. oldalán. 201 BOA Tapu 572, 3. „Ve cizye veren haneler resm-i kapu diyü ruz-i Hizirda elli pénz ve ruz-i Kasimda elli pénz sahib-i arz olanlara ispence verirler ki her senede pénz akçesile elli§er akçe olur. Ve birolar ki her yil nöbetle birisi köy kethüdasi olur, ispençe ve sair mersumat veregelmedikleri sebebden yine vermemek üzere kayd olundu. Ve papaslar ve maktu olmiyan kenezler cizyelerin verirler. Ve papaslar ö§ürlerin bile verirler, ancak ispençe veregelmedikleri ecilden yine vermemek üzere kayd olundu." A 'nem átalánnyal szolgáló kenézekkel" nem tudok mit kezdeni, mert a kenézeket semmilyen adóegységbe nem számították bele; biztosan nem azonosíthatók az alább szereplő, maktu kategória tagjaival.
