Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilajet déli szandzsákjaiban VI/1255
KATONAPARASZTOK A BUDAI VILAJET DÉLI SZANDZSÁKJAIBAN 1289 nem is falvanként, hanem az ide rendelt müszellem-század lakhelyeiként, és a tétel élén írásba foglalták a telepítés okát és a katonaparasztok feladatát.18 0 ,,A szegedi livába tartozó zombori vár és a bajai párkány lovas müszellemjei. Amikor most a nevezett liva újbóli összeírása elrendeltetett, arról is felséges parancs érkezett, hogy az új defterbe a következők jegyeztessenek be. A nevezett livában a Zombor és Baja közötti terület a szultáni hódítás óta üres és puszta, ugyanakkor az ország belsejéből a budai végekre tartó és onnan visszatérő utazók útvonala. Az ellenség várainak, Egernek, Gyulának és Szigetvárnak a lovas és gyalogos hajdúi állandóan lesben állnak e vidéken, és nem hagynak fel gonoszságaikkal és gazságaikkal. Feltétlenül szükséges, hogy a vidék benépesüljön és újraéledjen, hogy sátorlakó vándorokból és különböző lakóhelyekről valamennyi rája népességet hozzanak a szóban forgó, kipusztult Aranyas, Gara és Borsód nevű falvakba.181 Akik, miután ezeket benépesítették és újraélesztették, százan szabados lovasként szolgáljanak (muafijet ile atlu hizmetini edip). Állhatatosan védjék és oltalmazzák a jövő-menő utazókat és a környék népét a hajdúk portyáitól, akadályozzák meg kártevésüket és ártalmukat. Az új szultáni defterbe bejegyeztetett, hogy amíg a száz lovas kitartóan azon van, hogy a szóban forgó vidéket felélessze, a jövő-menő utazóktól a kártételeket távol tartsa, és a vidék védelmében fogyatkozást ne engedjen, a vallási és állami törvények által elrendelt összes adó, tized és rendkívüli szolgáltatás alól mentes és szabad legyen {hukuk-i serije ve rüszum-i örfije ve avariz-i divanijeden ve tekalifden muafve müszellem olalar)."182 Ezután a müszellemek névsora következik 102 családfővel és 41 nőtlen fiúval és testvérrel. A családos müszellemeket tíz tizedbe (bölük) osztva, tizedesek (szeroda) alatt jegyezték be. A század élén Szelak Niko állt, „a nevezett haramik parancsnoka" (szer-i harami-i mezburun), aki egyben az első tized tizedese is. Bár a század adómentes volt, a névsor végén összesítették a létszámot: „összesen 102 háne". Végül az adók felsorolásának szokásos helyén a müszellemek esetleges büntetéspénzeit (nijabet) jegyezték be, az egyetlen olyan tételt, amelyet az állam vagy a birtokos az adómentesektől is behajtott. A képlet világos: teljes adómentesség és szigorú katonai szervezet. Ugyanez állt a falvakban egyenként összeírt müszellemekre is. Őket is elkülönítették a falu adófizetőitől (a névsor végén az összesítésben pl. így: 'háne 9, müszellem 2'), és tizedekbe-századokba osztották: erre mutat az, hogy a Kaja faluban lakó Ivanis Dragin a müszellemek századosa (,szermije-i müszelleman) volt.183 180 BOA Tapu 332, 249-252. 181 A három falu Zombortól északra, Szabadka vonalában, egymás szomszédságában feküdt, Gara a Kalocsára tartó nagy úton, Borsód ennek egy elágazásán, Aranyas a kettő között. Györffy György : Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Budapest 1966, 703 és Bodrogvármegye térképe. 182 A telepítést egy 1559. június 14-én kelt szultáni rendelet némileg eltérően írta le. Eszerint a szigetváriak szüntelenül zaklatják a Zomborból Budára tartó utat. Ezért egy korábbi rendelet Harka faluba „sátorlakókból" ötven müszellem családot rendelt telepíteni, a mostani pedig az ő helyükre ötven puskás müszellemet és további harmincat, összesen nyolcvanat, hogy az utat Bajáig vigyázzák. (Harka vagy más olyan falu, amelynek neve a leírt betűk adta szóképbe erőltetés nélkül beleolvasható, Zombor és Baja között nem volt; a szultáni tanács rendeleteiben a kisebb helyneveket rendszeresen elírták: ezúttal valószínűleg Garából lett Harka.) 3 numarali mühimme defteri i.m. 111. tétel. 183 A defter 243. oldalán.
