Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilajet déli szandzsákjaiban VI/1255
1272 HEGYI KLÁRA Végül a terminus az akindzsiknál is élt, azaz ebben az esetben is egy határszolgálatra rendelt, katonaparaszti elemnél. Azt a középnagy portyájukat nevezték 'haramiságnak' (haramilik), amelyet nem az akindzsi-bégek vezettek, de amelyben a résztvevő katonák száma meghaladta a százat.11 5 Kísérlet a müszellem-szervezet felállítására a magyar Baranyában A törökök az 1543-as hadjárat után azonnal nekiláttak annak, hogy a privilegizált, katonáskodó rája-réteget Magyarországon is életre hívják (az egy évtized múlva felálló temesvári vilájetben olyan csodabogarak is megjelentek, amilyenek a solymászok, a sahindzsik11 6 ). Törekvésük teljesen indokolt: 1552-ig, de inkább 1566-ig új tartományuk határán még nem épült ki egybefüggő, a határt legalább nagyjából lezáró várláncolat, a magukban álló várak között és körül fekvő területeket, a frissen behódoltatott falvakat még semmi nem biztosította. A szervezet kiépítése egybeesett az első adóösszeírások elkészítésével: a népesség számbavétele teremtett alapot ahhoz, hogy kiválasszák belőle a határvédelemre szánt réteget. Legalábbis furcsa, és különösebb bölcsességre sem vall, hogy miközben a Duna-Tisza köze déli fele az 1520-as évtized török hadjáratai és Cserni Jován seregének járásai miatt már régen népességet cserélt, és erősen elszerbesedett, a privilegizált rája félkatonai, határvédő szervezetét elsőként a színmagyar Baranyában állították fel. Az eljárás több okkal is magyarázható, valószínűleg mind együtt hatott. Katonailag vadóban a kialakuló baranyai hódoltság volt a védtelenebb: miközben az 1545-1546-ban összeírt, tehát már behódoltatott terület Szigetvár nyugati előteréig nyúlt, a határon egyetlen török vár, Görösgál állt, a két nagy erősség, Pécs és Siklós túlságosan keletre feküdt. Talán már ekkor számolnunk kell azzal a török védelmi koncepciót nagy hangsúllyal befolyásoló „mániával" is, amely az osztrák tartományokra néző délnyugat-dunántúli hódoltságot a többi határterületnél előbbre sorolta, és jobban megerősítette. Nyilván az is súllyal esett a latba, hogy míg a Duna-Tisza köze déli felén a balkániak be- és továbbbvándorlása a jelek szerint csak 1560 körűire állapodott meg, addig Baranyában helyhez kötött, stabil népességre lehetett a rendszert építeni. Baranya 1545-1546-os első összeírásában,11 7 utána az öt, illetve hat évvel későbbiekben11 8 a behódoltatott terület nyugati határán húzódó falvak széles sávjában hemzsegnek a szabados parasztok, a müszellemek. Falvaik két sarló alakú, 115 Fodor Pál·. Adatok a magyarországi török rabszedésről. Hadtörténelmi Közlemények 109(1996):4, 136. 116 A temesvári szandzsák 1566. évi adóösszeírása a solymászok listájával BOA Tapu 364, 480. Káldy-Nagy Gyula isztambuli gyűjtése. 117 A mohácsi szandzsák összeírása: BOA Tapu 441, Káldy-Nagy Gyula gyűjtése. Datálása: Káldy-Nagy Gyula·. A budai szandzsák 1559. évi összeírása. Budapest 1977, 11. 118 1550-1552-ben a terület két szandzsákra, a mohácsira és a görösgálira oszlott, amelyek együtt tartalmazzák azokat a településeket, amelyeket az előző mohácsi defter egymaga. A mohácsi szandzsák ekkori összeírása: BOÀ Tapu 443, Káldy-Nagy Gyula gyűjtése. Datálása 1550-1551-re: Káldy-Nagy, A budai szandzsák 1559. évi összeírása i.m. 12. A görösgáli szandzsák összeírása: BOA Tapu 646, Káldy-Nagy Gyula gyűjtése. Datálása 1552-re: Fodor, Egy szeldzsuk intézmény i.m. 370, 98. jegyzet. Az összeírások helyneveit Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Budapest 1960. névanyagának és térképének, néhány esetben Engel Pál kiadatlan térképeinek a segítségével azonosítottam.
