Századok – 2001

TÖRTÉNETI IRODALOM - The Eugene v. Debs Reader. Socialism and the Class Struggle (Ism.: Jemnitz János) V/1252

TÖRTÉNETI IRODALOM 1253 Zinn persze kitért a Debs szövegek tartalmára is, s megállapítja, hogy száz, nyolcvan évvel keletkezésük után ezeknek persze más az olvasata, nem újszerűségükkel hatnak, de tisztaságukkal, az akarat erejével és világos okfejtésükkel még mindig meggyőzőek. S persze 2000-ben Zinn sem hunyt szemet afölött, hogy mi történt az elmúlt évtizedben, és hogy maga a szocializmus szó és fogalom is sokak szemében hiteltelenné, elavulttá vált. Zinn és a kötet kiadói azonban másként gondolják. Mint Zinn aláhúzza, Debs mondanivalójának és egész életének a kapitalizmus elleni lázadás, küzdelem volt a lényege. S ez nem változott ma, a kapitalizmus „nagy, történelmi" győzelme után sem. A visszataszító, felháborító tények, okok ugyanűgy megmaradtak. S éppen ezért Debs szavai ma is meggyőzőek - ezért is adták ki ezeket újra. S ezek után csak néhány szót szólunk magukról az írásokról, amelyek, mint már jeleztük, gyűjteményes formában sem először jelennek meg. Az első között találhatjuk egyik híres írását, a „Hogyan lettem szocialista" címűt, amely hajdanán a Chicago Socialist hasábjain jelent meg 1902-ben. Az önéletrajzi sorok mellett számos cikke foglalkozott a szakszervezeti kérdésekkel, a Szocialista Párt megalakulásával, programjával, a munkásmozgalmi múlt hagyományaival, a négerek helyzetével, a szocialista, munkás sajtó megjelentetésének oly sok problémájával. Az „egyszerű munkás" nemcsak szűk értelemben lett antikapitalista és a szakszervezeti aktivistából szocialista, hanem egyúttal mélyen és töretlenül internacionalistává is lett. Méghozzá nemcsak üres szógyakorlatokban lett azzá, hanem a híres mexikói forradalomról írva igen korán marasztalta el az USA intervenciós, imperialista politikáját Mexikó esetében. S később sorjáznak idevágó írásai a nagy háborúval kapcsolatban. S persze a könyvben helyt kapott az a híres beszéde is, amely miatt bíróság elé állították, valamint az a legalább ennyire híres beszéde, amelyet a bíróság előtt mondott el, amelynek szintén azt a fejlécet lehet adni: „vádol a vádlott". Ε gyűjteményes munkával az összeállító és a kiadó az új, fiatal nemzedéket szólította meg, amiatt is, mert a régi kiadások már elfogytak. A kísérlet ugyanúgy magáért beszél. Nyilván nem valamiféle gazdag intézetről és kiadóról van szó, így a jegyzeteket csaknem végig nélkülözheti az olvasó - de hát itt az Egyesült Államokban jól ismert eseményekről esik szó. Persze felvetődhet a kérdés: mikor jelenik meg magyarul is, akárcsak egy parányi kis Debs válogatás. Nyilván költői a kérdés. Jemnitz János ι I