Századok – 2001

TÖRTÉNETI IRODALOM - Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 (Ism.: Urbán Madár) V/1243

TÖRTÉNETI IRODALOM 1243 CSÁNY LÁSZLÓ KORMÁNYBIZTOSI IRATAI 1848-1849 Sajtó alá rendezte Hermann Róbert. Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 1998. I-II. 432, 399 o. A forradalom és szabadságharc egyik legismertebb, kétségtelenül a legjelentősebb és legtovább szolgáló kormánybiztosa Csány László, a reformkori zalai ellenzék vezető alakja, 1849-ben a Sze­mere-kormány minisztere. Biztosi megbízatásának érdekessége, hogy a Batthyány-kormány által a Pozsonyban tartott április 12-iki minisztertanácson elsőként kinevezett biztosok között nem találjuk Csányi nevét, mégis ő volt az, aki 1848-ban — másodmagával — elsőként biztosi megbízást kapott. Ennek az a magyarázata, hogy Batthyány Lajos mint megbízott miniszterelnök kezdeményezésre a nádor által március 23-án jóváhagyott, Pesten működő Miniszteri Bizottmány (Klauzál Gábor, Szemere Bertalan és Pulszky Ferenc) április 10-én a Vas megyei zsidóellenes zavargások és egyéb nyugtalanságok miatt Csányt és Széli József Vas megyei első alispánt teljhatalmú biztosként küldte ki a rend helyreállítására az érintett és a szomszédos megyékbe. Ez a megbízatás természetesen érvényes volt a kormány hivatalba lépése után is. A fenyegető horvát mozgalmak miatt azután június 2-án Csányt a Dráva-vonal szervezésének országos biztosának nevezték ki. A Bevezetőben Hermann Róbert ismerteti Csány reformkori szerepét, 1847. évi Pestre köl­tözését, részvételét az Ellenzéki Kör munkájában, szerepét az 1848 márciusi napokban, amelynek során beválasztották a kibővített Rendre Ügyelő Választmány tagjai közé. Ilyen minőségében a korabeli sajtó gyakran emlegeti szerepét, s a Miniszteri Bizottmány számára is magától értetődő volt, hogy mint ismert és helyismerettel rendelkező személyt a megyei alispán társaságában őt küldjék ki a Vas megyei zavargások lecsendesítésére. Mivel a dél-dunántúli megyékre teijedt ki megbízatása, május elejétől kezdve Csány rendszeresen tájékoztatta Szemere belügyminisztert, majd a miniszterelnököt is a Dráván túli illír mozgalmak veszélyességéről. Június 2-án kelt országos biztosi megbízását követően a 200-250 kilométer hosszú védvonalon kellett elhelyeznie a dunántúli megyék mozgósított nemzetőrségét, gondoskodni mind ezeknek, mind az időközben megérkezett sorkatonaságnak az ellátásáról. Csány fellépése eredményezte, hogy a várható horvát támadás esetére a sorkatonaság ellenállását megtiltó Ottinger vezérőrnagy augusztus közepén lemondott, s hogy Jellacic támadásának tényleges megindulásakor Teleki Ádám vezérőrnagy nem „vonult félre", hogy elkerülje az összeütközést. így a drávai sereg a kormánybiztos erélyes fellépése következtében Keszthelyen át elérte Veszprémet, illetve Székesfehérvárt, ahol erősítéseket és Moga altábornagy személyében új főparancsnokot kapott. Ez az időközben további sorkatonai alakulatokkal, honvéd­zászlóaljakkal és önkéntes nemzetőrökkel megerősített sereg állította meg Pákozdnál a horvát inváziós erőt, majd követte azt amikor a kudarc után Győrön át Bécs alá vonult. Parndorfnál Csány a határátlépést támogatta, majd a schwechati vereség után sokáig Pozsony székhellyel működött. Itt nemcsak közvetlenül a Görgei által vezetett feldunai hadsereg ügyeivel foglalkozott, hanem mint főkormánybiztos mind a sereghez (még István nádor kíséretében) rendelt, mind pedig a térség kormánybiztosait is utasította a védelemmel, illetve a sereg ellátásával kapcsolatos feladatokban. A fősereggel Győrön át Budára érkezett, de nem követte Görgeit, amikor az Lipótvár irányában, illetve a bányavárosok felé vonult. Kossuth 1849. január 29-én Csányt Erdélybe teljhatalmú országos biztosnak nevezte ki, s ezt a feladatot a Szemere-kormány közlekedési miniszteréül történt kine­vezéséig, pontosan május 10-ig, kormánybiztosi hivatalának átadásáig látta el. A Bevezetés Csány 1849. október 10-én az Újépületnél végrehajtott halálos ítéletéről szólva, így összegezte a volt kormánybiztos és miniszter „bűnlajstromát": „1848 nyarán és őszén királyi biztosként megakadályozta a drávai hadtest felbomlását, eltávolította az ellenséges érzelmű tiszte­ket. Októberben kormánybiztosként, az osztrák határ átlépése mellett agitált, november-decem­berben a feldunai hadsereg újjászervezésében játszott Görgeyvel egyenértékű szerepet. 1849. január végétől május elejéig erdélyi teljhatalmú országos biztosként Bem sikereinek egyik kovácsa volt, majd a Szemere-kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztereként a hadiszállítások és a vé­delmi építkezések egyik irányítója volt." (5. o.) Az 1848/49. évi minisztériumok nagyértékű okmánygyűjteményéhez hozzácsatolták az idő­szak kormánybiztosainak fennmaradt iratait is. Ezek között a leggazdagabb a Csány László biztosi működése idején keletkezett okmányok gyűjteménye. Az ismertetett kiadvány anyagának többsége azonban nem ebből a gyűjteményből származik, mivel annak többségét a Csányhoz intézett mi­niszteri utasítások, tájékoztatások, vagy a megyei hatóságoktól érkezett jelentések adják. A kötet a Csánytól származó iratokat publikálja, így annak legfontosabb részét a kezdeti hónapokban Batthyányhoz, Szemeréhez vagy Kossuth Lajoshoz, a Honvédelmi Bizottmány idejében Kossuthhoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom