Századok – 2001

KISEBB CIKKEK - Glück Jenő: Magyarország a "Palestine Post" tükrében. 1940-1944 V/1203

1204 KISEBB CIKKEK Ugyanakkor egyik hírében beszámol Teleki Pál tragédiájáról és kiemeli, hogy „nem volt náci". A „Palestine Post" tág teret szentel a magyar-angol kapcsolatoknak. Április 15-én (1. o.) arról értesül az olvasó, hogy visszahívják az angol missziót, mivel Magyarország bázist biztosított a hitleri hadigépezetnek. Angol szemszögből így értékelték a német csapatok jogosítványát, hogy átvonulhatnak Románia és Bulgária felé. Április 17-én (4. o.) Róbert Weltsch tollából cikket közöl, amelyben sajnálatát fejezi ki azért, hogy Magyarország a hitleri Németország oldalára sodródott és hivatkozik Teleki Pál ellentétes gondolatvilágára. Felemlíti az ország területi gyarapodását, a nagymúltú alkotmányos rendet és a magyar „Magna Charta"-t. Történelmi visszapillantása keretében vázolja az európai körülményeket, amelyek 1867-ben és 1918-19-ben érintették. Úgy találja, hogy az 1919-ben bekövetkezett nem alkotmányos változások nyomán kialakuló helyzetből Bethlen István igyekezett kiutat találni és országát Európába visszavezetni. Április 25-én (1. o.) újabb cikkben Bárdossy miniszterelnök politikáját boncolgatja és úgy találja, hogy átveszi a német antiszemita politikát és rasszista alapra helyezkedik a vegyesházasságok betiltásával és a zsidóság gazdasági szerepének teljes lefaragásával. Július 6-án (3. o.) ismerteti az új zsidótörvény előírásait és úgy látja, hogy Bárdossyt és követőit a berlini nyomás késztette tettre. Ennek egyik nyílt kifejezője a Volkischer Beobachter cikke volt, amely a magyar zsidótörvényeket „hatástalannak és kedvezőtlennek" minősítette és szembeállította Antonescu tábornok intézkedéseivel. A romániai rendszerváltozás (1940. szeptember 6.) után, amely nyomán Antonescu tábornok teljhatalommal intézte az ország ügyeit, tovább élesedtek az államközi kapcsolatok. Jeruzsálemben felismerték, hogy Hitler ezek szításával próbál előnyöket szerezni. A „Palestine Post" 1940. október 22-én (1. o.) átvette az MTI jelentését, amely idézte Mihai Antonescu miniszter nyilatkozatát, amely rossznak jellemezte a kapcsolatokat és nehezményezte az észak-erdélyi románok helyzetét. A magyar hírközlő szerv jó kapcsolatokra irányuló erőfeszítésekről beszélt. A lap 1941. január 16-án (1. o.) felsorolta a kölcsönös megtorlások sorozatát Erdély mindkét részében. A „Palestine Post" április 22-én (3. o.) beszámolt Antonescu és Killinger náci nagykövet szívélyes kapcsolatáról, de ugyanakkor szóvá tette utóbbi fondorlatait is. Antonescu állítólag 750 000 főnyi hadsereget összpontosított a határon és állandóan Észak-Erdély viszszaszerzését hangsúlyozta. Április 24-én (1. o.) Jeruzsálemben úgy értesültek, hogy a Szovjetunió Antonescut e cél elérésében bátorítja. Bizonyítékul idézték a moszkvai rádiót, amely Magyarországon általános elnyomásról beszélt és felpanaszolta, hogy Kárpátalját szovjetellenes védőgátnak használják. A hitleri Németország támadását a Szovjetunió ellen (1941. június 22.) követte Magyarország hadüzenete és bizonyos csapattestek harcbavetése. A „Palestine Post" alig foglalkozik e kérdéssel és a honvédség szerepe teljesen eltörpül az események forgatagában, ami végeredményben megfelel a hadviselés korlátozott mértékének. A címoldalon szerepel 1941. október 26-án egy tudósítás, amelyből kiderül, hogy hullák ezrei fetrengenek a Dnyeszter paliján. Magyar tisztek elszörnyülködve jelentették a Kamenec-Podolszk körül történteket. Egyikük 8000-re becsülte az áldozatok számát. Hírt adtak a zsidóság szomorú helyzetéről Ukrajnában, ahol a helyi lakosság a nácik kezére járt. A szerkesz-