Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Szegedi Péter: "Futballvidékiség" a két háború között. A keleti régió V/1149
„FUTBALL-VIDÉKISÉG" A KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT 1163 partnereket céljaik elérésére, mint később a vidéki nagyvárosok profi egyesületei. Végül a sport finanszírozásában — a rivalizálásnak köszönhetően — 1926 előtt nagy részt vállalt Nyíregyháza, a profizmus bevezetése után pedig Debrecen vezetése. Erőszak Az első világháború után az ország futballpályáit elöntötte az erőszak, még az (országos) első osztályban is szakadt félbe azért mérkőzés, mert a játékosok összeverekedtek (MTK-VAC, 1922. október),3 8 Kelet-Magyarország pedig az egyik „legfertőzöttebb" területévé vált az országnak. A botrányok nagy része Debrecenben tört ki helyi egyesületek találkozóin, de a két szomszéd város közötti mérkőzéseken sem voltak ritkák, bár a legdurvább, legtöbb embert „megmozgató" verekedések Kisvárdán voltak. Szinte hihetetlen, de a kelet-magyarországi események híre még Párizsig is eljutott. Lusztig Zoltán, az egyik Párizsban élő debreceni futballista beszámolója szerint a Petit Parisien című lap cikket írt a Kisvárdai SE-Debreceni KASE, illetve ezt megelőzően a Debreceni EAC-Debreceni TE botrányos mérkőzésekről.39 Kezdetben a fair play szabályain nevelkedett újságírók még saját csapatukat vagy közönségüket is elítélték, ha az verekedést provokált. 1920 júniusában a Debreceni VSC szerepelt Nyíregyházán. A szabolcsi lap kommentárja — először és utoljára — a helyi szurkolókat tette felelőssé a mérkőzés elfajulásáért: „A közönség viselkedése pedig nem vált Nyíregyháza becsületére. Durva, sértegető közbeszólások zavarták a játék menetét s talán ez is hozzájárult a csapatok ideges türelmetlenségéhez. A jövőben nem ártana az intenzívebb rendőri felügyelet s a közbekiáltok azonnali eltávolítása."40 1922 novemberében a Debreceni Független Újság már „fanatikus nyíregyházi közönségről" és „mindinkább elviselhetetlen nyíregyházi dzsungelról" írt a Nyíregyházi Törekvés-Debreceni KASE mérkőzés kapcsán,4 1 a Debrecenben megjelenő Keletmagyarországi Sporthírlap pedig a „hamar hevülő" jelzővel illette a nyíregyházi közönséget.4 2 Egy-egy botrány megítélése és leírása teljesen független volt a tényektől, az újságírók szeme előtt minden bizonnyal egy cél lebegett, hogy — hovatartozástól függően — bebizonyosodjon: az egyik várost civilizáltak, a másikat vadak lakják. Ez magyarázza azt, hogy egy eseményt mennyire eltérő módon tálaltak. Az egyik legsúlyosabb összecsapás Nyíregyházán történt, 1925. októberében, amikor egy Nyíregyházi KISE-Debreceni VSC mérkőzésen a debreceniek egyik játékosát a helyi nézők megkergették. Egy debreceni és egy nyíregyházi újság beszámolója: Debreceni Hétfői Újság, 1925. október 19.: „Polaneczky (DVSC) támad a kapusra s állítólag belerúgott. Erre a közönség berohan a pályára s ütlegelni akarja Polaneczkyt, aki futásnak ered, s menekül. A közönség utána, Polaneczky elesik, mire a közönség ütlegelni kezdi. Erre ren-38 Nemzeti Sport, 1922. 10. 02. 39 Nyírvidék, 1922. 07. 14. 40 Nyírvidék, 1920. 06. 02. 41 Debreceni Független Újság, 1922. 11. 23. 42 Keletmagyarországi Sporthírlap, 1923. 03. 26.
