Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Nagy József: A szántóföldi művelés állami irányítása és a paraszti gazdálkodás feltételei az 1950-es években (1949-1956) V/1075
1106 NAGY JÓZSEF évi tervezésnél arra kell irányt venni, hogy a termelőszövetkezetekben a szántást, tárcsázást egész évben a gépállomás végezze."6 5 A párthatározathoz kapcsolódó minisztertanácsi határozatot december végéig kellett volna a kormánynak kiadni, de az csak 1953. február 5-én jelent meg.66 A minisztertanácsi határozat bevezető része tulajdonképpen nem más, mint a párthatározat kissé propagandisztikus, brossura ízű, jogszabályi átdolgozása. A gépállomások alapvető feladataként megállapítja, hogy „a terméshozam állandó növelése érdekében teljes géperejükkel és agrotechnikai felkészültségükkel biztosítaniuk kell a termelőszövetkezeti termelés nagyarányú gépesítését, valamint az élenjáró mezőgazdasági tudomány és gyakorlat eredményeinek a termelésben való széleskörű alkalmazását." Amint korábban láthattuk, a gépállomások traktorállománya a selejtezések következtében éppen csökkenőben volt, a vezetők felkészületlenségéről pedig éppen a megelőző párthatározat szólt. A későbbiekben a határozat igyekszik több ésszerűsítést megvalósítani a gépállomások működésében, ugyanakkor megszilárdítja a gépállomások államhatalmi jellegét a szövetkezetekkel szemben. Rendezi a traktorosok és munkagépkezelők normáját, egyszerűsíti a szövetkezetek számára gyakran érthetetlen munkadíjtáblázatokat, de fenntartja, hogy a szövetkezetek a munkadíjat változatlanul természetben kötelesek megtéríteni. „A gépállomási díjtartozásnak természetben teljesítendő része ugyanazon szabályzat alá esik, mint a termelőszövetkezet beadási kötelezettsége és teljesítéséért a gépállomás is felelős." Ésszerű volt viszont a rendeletnek az a része, hogy a gépállomások csak egy járás területén működjenek, és el kell érni, hogy a traktoros brigádok állandóan ugyanazon a területen dolgozzanak. A gépállomások helyzetének megszilárdítása érdekében a megyei tanácsok gépállomási csoportjait 1953. március 1-vel Gépállomási Igazgatósággá kellett átszervezni, melynek „vezetője a mezőgazdasági osztály vezetőjének első helyettese, aki a végrehajtó bizottság határozatai és a mezőgazdasági osztály vezetőjének utasításai alapján irányítja a gépállomások működését."6 7 Ezzel a gépállomások az államhatalmi szervezet részeivé váltak, s magasan a termelőszövetkezetek fölé kerültek. A termelőszövetkezetek alárendeltsége jól megmutatkozott a rendelet mellékletében, amely a gépállomások és szövetkezetek szerződésének feltételeit tartalmazta. Ez a gépállomások kötelezettségét jóval kevesebb pontban határozta meg, s ezek egy része is teljesíthetetlen volt. „A gépállomás köteles a termelőszövetkezetnek állandó segítséget nyújtani a termelőszövetkezet szervezeti és gazdasági megerősítésében, e célból a gépállomás a termelőszövetkezetet gazdálkodási kérdésekben támogatja, alkalmazza a mezőgazdasági tudomány eredményeit, közreműködik a munka helyes megszervezésében, a termelőszövetkezet termelési terveinek, valamint a bevételi és kiadási terveinek összeállításában, a helyes vetésforgók létesítésében, a jövedelemelosztásban, a termelőszövetkezet kádereinek kiképzésében, valamint a könyvelés megszervezésében és a zárszámadás elkészítésében."68 Ha fel is 65 Uo. 66 1003/1953. (II. 5.) MT határozat. Rendeletek Tára 1953. 164. 67 Uo. 68 Uo. 168.
