Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Nagy József: A szántóföldi művelés állami irányítása és a paraszti gazdálkodás feltételei az 1950-es években (1949-1956) V/1075
1090 NAGY JÓZSEF mileg voltak felelősek, senkinek nem állt érdekében a hiányosságok feltárása. Arról nem beszélve, hogy az így kiagyalt ütemterveket képtelenség volt betartani. Rendelet szabályozta az őszi vetések határidejét és vetésterületét megyei bontásban.2 9 Szeptember 10-ig végezni kellett a nyári keveréktakarmány, repce, bíborhere; szeptember 20-ig az őszi árpa, lucerna; szeptember 30-ig az őszi keveréktakarmány, rozs vetésével. Október 20-ig be kellett fejezni az őszi büza vetését Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szolnok, Bács-Kiskun, Fejér, Tolna, Baranya, Somogy és Pest megye ceglédi, dabasi, monori, nagykátai, ráckevei járásaiban, október 25-ig Zala, Vas, Győr-Sopron, Veszprém, Komárom, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár megyékben és Pest megye aszódi, budai, gödöllői, szentendrei, szobi, váci járásában. Ugyanez a rendelet meghatározta azt is, hogy a magántermelők szántóföldjükön hány százalékban kötelesek kenyérgabonát termelni: Budapest 20%, Baranya, Győr-Sopron, Komárom, Tolna, Vas, Szabolcs-Szatmár, Heves, Nógrád megyékben 36%, Somogy, Békés, Borsod-Abaúj megyékben 38%, Csongrád, Hajdú-Bihar, Fejér, Veszprém, Zala megyékben 40%, Bács-Kiskun, Pest, Szolnok megyékben 42%. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek vetési tervét központilag határozták meg. Természetesen a tavaszi vetési és növényápolási munkákkal kapcsolatban hasonló rendeletek jelentek meg évről-évre, a fentiektől legfeljebb abban különböztek, hogy néha többtermelésre serkentő ideológiai bevezető résszel voltak megtűzdelve. 1950-ben az ötéves terv indításakor szükségesnek látták, hogy a növénytermelés fejlesztésével kapcsolatban is kiadjanak egy minisztertanácsi határozatot.3 0 Ez a rendelet abból indul ki, hogy a mezőgazdaság 1949-ig sokat fejlődött, „a növénytermelés színvonala nálunk mégis lényegesen alacsonyabb, a termelés önköltsége pedig lényegesen magasabb, mint a fejlett mezőgazdasággal rendelkező államokban, különösen a Szovjetunió élenjáró szocialista mezőgazdaságában. Míg a búza termésátlaga nálunk kat.holdanként 7,5 mázsa, addig a Szovjetunió búzatermő vidékein kat.holdanként 12-14 mázsa. Ötéves népgazdasági tervünk ezért egyik fő feladataként a mezőgazdasági termelés elmaradottságának felszámolását tűzte ki. Legfőbb növényeink termésátlagát az ötéves terv során nálunk eddig még el nem ért magasságra kell emelnünk. Az ötéves tervben kitűzött cél megvalósítása érdekében a Népköztársaság minisztertanácsa növénytermelésünk kétéves terveként azt a feladatot állítja a mezőgazdaság dolgozói elé, hogy 1951 végére az állami gazdaságokban 35%-kal, a termelőszövetkezeti csoportoknál 25%kal, az egyénileg gazdálkodó parasztoknál 10%-kal emeljék fel az átlagterméseket, az 1949. évi termésátlaghoz képest."3 1 A rendelet ezután kioktatja a mezőgazdaságban dolgozókat, hogy traktorok használatával, műtrágyázással, növényvédelemmel hogyan lehet magasabb termésátlagot elérni. A rendeletnek van egy függelék része is, amely „a legfontosabb növények részletes termelési előírásai" címet viseli. Ez oldalakon keresztül valóban több mint 20 féle, évszázadok óta termesztett növény részletes termelési leírását adja. Elrettentő példaként a burgonya 29 1027/1952. (VIII. 12.) MT határozat. Rendeletek Tára 1952. 282. ι 30 2005/1950. (II. 14) MT határozat a növénytermelés fejlesztéséről az 1950. és 1951. években. Rendeletek Tára 1950. 452. 31 Uo.
