Századok – 2001
MŰHELY - Radó Bálint: VI. Jakab skót király politikaelmélete The Trew Law of Free Monarchies című írásában IV/983
992 RADÓ BÁLINT „kijelentem annak színe előtt, aki minden szív ismerője"4 7 - kitétel miatt kell hitelt adnunk Jakab király szavainak, hanem mert a Trew Law egésze, hangvétele valóban arról tanúskodik, hogy azt nem támadó stílusú, hanem tanító jellegű műnek szánta. A munka ugyanakkor nem is egy a kormányzat mibenlétéről szóló tudományos értekezés kíván lenni. Még egyszer összefoglalva álljon itt az ajánlás egyik mondata: „Mert célom a tanítás, nem pedig az ingerlés, amennyiben ezt elkerülhetem."48 Anynyit bizton állíthatunk, hogy Jakab valóban igyekezett az utóbbit elkerülni. Melyek tehát a jakabi „igaz alapok", mit jelent a mű címében szereplő „Igaz Törvény"? Előre kell bocsátanunk, hogy erről az „Igaz Törvényről" Jakab király mint hármasságról gondolkodott, annak három aspektusát nevezve meg. A tárgyalt műben a királyság kormányzatának építőköveiként, forrásaiként három alappillért sorol fel: „Először tehát lefektetem az igaz alapokat, melyekre építenem kell, az írásból, mivel a Királyság az Istenség igazi leképezése, [amint már mondtam]: azután Királyságunk fundamentális Törvényeiből (fundamental Lawes), amely a legközvetlenebbül érint bennünket, harmadszor a Természet törvényéből, különböző, ugyanabból vett hasonlóságok révén".49 A Jakab-féle „trinitárius politikaelméleti hitvallás" első építőeleme a fentiek szerint maga a Szentírás. Erről a következőképp nyilatkozik felvezető jelleggel: „A Fejedelemnek Alattvalói iránti kötelessége olyan világosan van lefektetve az írás több helyén és olyan nyíltan vallja ezt minden jó Fejedelem, Koronázásakor tett esküjének megfelelően, hogy nem kell hosszan kifejtenem, így a lehető leggyorsabban áttekintem."5 0 Korántsem lehet véletlen, hogy a Biblia áll a három alappillér közül a legelső helyen. Jakab ebben nemcsak jó protestánsként jár el, hanem sokkal fontosabb azt látnunk, hogy ezáltal művét a középkori divine right teológiai nyelvezetéhez köti. Am — mint rövidesen szembesülünk vele — ennél sokkal tovább megy el teóriájában, hiszen még csak nem is marad meg a divine right „modernizált", kora újkori változatánál, hanem érvelését kifejezetten jogfilozófiai alapokra helyezi. Mindazonáltal természetesnek kell vennünk Isten Igéjének Jakab mély meggyőződésével nyilvánvalóan tökéletes összhangban álló „tiszteletbeli", ha nem is érvelésbeli elsőségét. A Trew Law-ban hosszabb, egybefüggő szentírási idézetet az alattvalók királlyal szembeni kötelességeinek tárgyalásánál találunk, ahol Jakab Sámuel I. könyvének néhány versét iktatja be egy az egyben a szövegbe. A király kormányzati kötelességeinek ismertetésénél utalásait a Zsoltárok könyvéből, Sámuel I. könyvéből, a Királyok I. és II. könyvéből, a Krónika II. könyvéből, Jeremiás próféta könyvéből, illetve Pál apostol Római leveléből veszi. Ezen igék alapján a királyok kötelességének mondja, hogy „Igazságot és ítéletet szolgáltassanak a népnek",51 hogy „megjutalmazzák a jókat és megbüntessék a gonoszokat",5 2 hogy jó törvényeket adjanak a népnek és azokat be is tartassák, hogy a nép békességét megőrizzék. Feladatuk a vitás ügyekben 46 Uo. 12. 47 Uo. 12. 48 Uo. 11. 49 Uo. 12. 50 Uo. 12. 51 Uo. 12. 52 Uo. 12.