Századok – 2001
MŰHELY - Radó Bálint: VI. Jakab skót király politikaelmélete The Trew Law of Free Monarchies című írásában IV/983
986 RADÓ BÁLINT melyre Jakab király mindvégig az „alleagance" szót használja következetesen. Tisztán kell látnunk, hogy a kor a természetesen protestáns számozás szerinti ötödik parancsolatot egészen tágan értelmezte. Távolról sem csupán a vér szerinti szülőknek kötelesen kijáró tiszteletet értette rajta, hanem a szolgák és szolgálók részéről uruk, mesterük iránti engedelmességet és — ami minket vizsgálódásunk szempontjából a leginkább kell, hogy érdekeljen — az állami felsőség, az uralkodó, a kormányzat iránti tiszteletet és engedelmes hűséget is. G.J. Schochet kiemeli, hogy ekképp értelmezte a kérdéses parancsolatot Luther Márton és Kálvin János is,18 de még az angliai disszenterek, a puritánok lelkészeinek túlnyomó többsége is.1 9 Angliában hat esztendővel a Trew Law megírása után, 1604-ben jelent meg John Dod és Robert Cleaver „A Plaine and Familiar Exposition of the Ten Commandments" című közös munkája, melyben az anglikán egyház hivatalos álláspontjával, tanításával teljes összhangban a politikai, alattvalói hűséget és kötelességet egy az egyben az ötödik parancsolatból vezették le.20 Az érvelés szerint amint a király nem volt népe vér szerinti atyja, úgy a mester sem például segédjének, mégis az utóbbira is ugyanúgy vonatkozott a hűség kötelezettsége, mint a vér szerinti gyermekekre, éppen a bibliai „én és a házam népe" gondolat eredeti jelentésének megfelelően. 1615-ben Jakab immár angol és skót király elrendelte, hogy a God and the King cím alatt névtelenül megjelent, de feltételezhetően az oxfordi Richard Mocket által megfogalmazott, az alattvalók politikai kötelezettségéről, felsőbbség iránti hűségről, engedelmességről szóló traktátust, mely az anglikán egyház hivatalos katekizmusának idevonatkozó kérdéseit bővebben kifejtette, nyomtassák ki és az iskolákban, az egyetemeken tanulmányozzák.21 Ezen kívül kötelezővé tette azt is, hogy Anglia és Skócia minden háztartásában legyen kéznél belőle egy-egy példány. 1616-ban Skóciára vonatkozóan a király parancsát a Privy Council és a General Assembly újabb rendeletekkel erősítette meg.22 Különösen érdekes és sokatmondó a traktátus utóélete: II. Károly a Restauráció elején újra kiadatta és „áldott emlékű" nagyapja rendelkezését az új kiadás címlapján hasonló értelemben megismételte.2 3 Egy másik munkájában Schochet a „Tiszteld atyádat és anyádat"-parancsolat politikai vonatkozásainak általános és mélyen gyökerező voltával kapcsolatban arra is felhívja a figyelmet, hogy a kor a parancsolatot sosem csupán egyetlen kormányzati forma iránti hűség kötelezettségeként értelmezte, hanem a politikai — és természetesen egyéb — felsőbbséget általában értette rajta. Erre jó példa az, hogy a Commonwealth időszakában a legtöbb kátéban a „Király" szót a „magisztrátus" szóval cserélték fel.24 A Trew Law főszövege legelső mondatának idézésekor említettük, hogy két szempontból is figyelemre méltónak találjuk azt. Az „Isten-ismeret" és az alatt-18 Gordon J. Schochet: Patriarchalism, Politics and Mass Attitudes in Stuart England, in: The Historical Journal, XII, 3 1969; 428. 19 Uo. 424. 20 Uo. 417. 21 Uo. 433. 22 Uo. 435. 23 Uo. 435. 24 Gordon J. Schochet: Patriarchalism in Political Theory. Oxford. 15.
