Századok – 2001
MŰHELY - Radó Bálint: VI. Jakab skót király politikaelmélete The Trew Law of Free Monarchies című írásában IV/983
984 RADÓ BÁLINT hűvös angliai fogadtatás okait a benne foglalt gondolatokkal összefüggésbe hoznunk. Jakabnak ezt az egyik legfontosabb művét a magyar nyelvű szakirodalom mindezidáig elég mostohán kezelte. Kontler László röviden értékeli ugyan,6 de célja nem Jakab műveinek áttekintése, hanem a kora újkori brit eszmetörténet fővonalainak megrajzolása volt. Ebből következően nem szentelhetett nagyobb teret Jakab politikai írói munkásságának. Bayer József néhány sorban említi a Trew Law-t, Jakab királyt azonban nem tartja politikai gondolkodónak.7 Meglepő módon azonban az angolszász történetírás is adós maradt (VI.) I. Jakab király valamennyi politikai teológiai írásának összefoglaló és összehasonlító vizsgálatával. Talán éppen a Trew Law képez érthető módon némi kivételt, de az is csak meglehetősen röviden nyert említést a történeti irodalomban és jobbára — már csak az írás és az első kiadás időbeli közelsége folytán is — csak a vele együtt emlegetett Basilikon Doron-nal szokás összehasonlítani. Ha kezünkbe vesszük VI. Jakab Trew Law című munkáját, a legelső lapon egy, az olvasóknak adresszált ajánlásával találkozunk, melyre az első alcím is utal: „An Advertisement to the Reader". Jakab király ebben a bevezetőben írását két ízben is a „Pamphlet" szóval illeti. Talán a leginkább szembetűnő az az előszóktól nem szokatlan, de királyoktól kissé idegennek ható óvatoskodó alázatosság, melylyel a szerző elöljáróban bocsánatot kér olvasóitól, „kedves honfitársaitól" mindazon hibákért, melyeket a mű megírása közben elkövetett.8 Felveti, hogy a munka sok szempontból hiányosságokat árulhat el — itt elsősorban arra utal, hogy szándéka szerint tartózkodott az ellenvélemények megcáfolásától9 —, sőt azt is megkockáztatja, hogy talán nem is lesz „túl bölcs".1 0 írása legfőbb erényeinek a maga részéről annak rövidségét, illetve a didaktikai célt tartja. Világossá teszi, hogy a mű írása közben egy nagyon is gyakorlatias cél vezette. A Skóciában vagy bármely más országban valaha is kitört lázadásokat, felkeléseket védelmükbe vevő politikai írók „szirén énekei ellen"1 1 kívánja hűséges alattvalóit felvértezni. Véleményünk szerint teljes biztonsággal azonosíthatjuk ezt a kört a William Barclay által „monarchomachi"-nak nevezett csoporttal, márpedig közismert, hogy ezek egyik legbefolyásosabb és a talán legmesszebbmenő következtetésekre jutó képviselője a puritán George Buchanan volt, Jakab király gyermekkori nagy tudású nevelője. Van egy kulcskifejezés, melyet a király az alattvalók ideológiai felvértezésének feladatával kapcsolatban a munka során többször is használ és amelyet már az ajánlás első mondataiban szerepeltet: „the trew grounds" („az igazi alapok").12 Ugyancsak az ajánlásban az „igaz" jelző nélkül még egy alkalommal előfordul ez a szó.1 3 „Az igaz alapok" kifejezés lényegileg egyet jelent a főcímben olvasható „Igaz Törvénnyel", amely, illetve amelyek azt a szilárd fundamentumot adják, 6 Kontler László: Az állam rejtelmei. Bp. 1997; 93. 7 Bayer József: A politikai gondolkodás története. Bp., 1998; 117. 8 Abszolutizmus 1997; 10. 9 Uo. 11. 10 Uo. 10. 11 Uo. 11. 12 Uo. 10. 13 Uo. 11.
