Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csukovits Enikő: A római Szentlélek-társulat magyar tagjai. (1446-1523) 211
220 CSUK0V1TS ENIKŐ április 5-én Bátori István erdélyi vajda és Szapolyai István seregével Kassáról épp délnek tartott, amikor a Miskolc közelében fekvő Arnót falu határában az odavalósiak fegyverrel támadtak rájuk. A közelharc során Szentgróti János egyik embere lándzsájával úgy megsebzett egy falusit, hogy az egy órán belül meghalt. „Ez a szolga azt mondta, hogy én mondtam neki, hogy ölje meg. De Isten a tanúm, hogy ezt nem mondtam" - jegyezte be a kötetbe a neki komoly lelkiismereti válságot okozó eseményt a pap. Öt egyértelműen ez az eset indíthatta arra, hogy a meggyilkolt arnóti haláláért — még ha annak nem is ő volt a kiváltója — zarándoklással, kegyes adományokkal vezekeljen.4 6 A kötetben — a kihúzottakat, tévedésből kétszer beírtakat leszámítva — 1253 magyar vonatkozású bejegyzésben összesen 3833 nevet találunk. Ez a 3833 személy 505 magyarországi településről érkezett.4 7 Köztük volt, aki királyi követként,4 8 volt, aki ügyei — egyházi per vagy éppen valamilyen javadalom megszerzése — intézéséért tette meg a Rómába vezető hosszú utat, voltak éveken át ott élő klerikusok,4 9 a társulatba lépők többsége azonban zarándokként érkezett az örök városba. Egy külföldi zarándokút nem volt veszélytelen vállalkozás. Aki útnak indult, végrendeletet készített, hiszen visszatérésére nem volt garancia: az utazást magas hegyek, sebes folyású folyók, az időjárás viszontagságai nehezítették, az egyébként is nehezen járható utak mentén ráadásul rablók is leselkedtek. A kockázatot általában úgy próbálták csökkenteni, hogy lehetőleg nagyobb csoportokban keltek útra: az előkelők saját fegyveres kísérettel utaztak,5 0 akik ezt nem tehették meg, legalább a társaság létszámával próbálták az esetleges támadókat elriasztani, s gondoskodni arról, hogy szükség esetén valakitől segítséget kapjanak. Az 1494-es év különösen nem kedvezett a római utazásnak. VIII. Károly francia király serege élén Itáliába nyomult, hogy megszerezze Nápoly trónját, s ezzel három évtizedes harc vette kezdetét Itália birtokáért. A hadjárat a zarándoklatok számára is érezhető befolyást gyakorolt. A társulat anyakönyvében például május 30-án kelt az utolsó magyar bejegyzés, a következő jelentkező 1495 46 .LC 11/4. Az esetet szintén idéző Pásztor Lajos szerint a vajda hada élén szintén zarándokúira indult, ez azonban félreértés. Bátori hada a Kassát elfoglaló János Albert elleni hadjáratban vett részt, s a február végi békekötés után onnan tért vissza. Az arnóti támadás vélhetőleg kapcsolatos volt a hadieseményekkel. Pásztor i. m. 113. Az 1491. év eseményeire: Kubinyi András: Két sorsdöntő esztendő (1490-1491) Történelmi Szemle 1991/1-2. 36. (A továbbiakban Kubinyi: Két esztendő) 47 A bejegyzések megoszlása nem volt egyenletes. (Lásd Pásztor i. m. 119-122.) A beírások 40%-a, szám szerint 502 darab az 1500-as szentévben került a kötetbe, s nagyarányú volt a beiratkozás az 1490-es években is, 1490-99 között több, mint 600 bejegyzés készült, az összes bejegyzés fele. 48 Például Sánkfalvi Antal vagy Werbőczy István. LC 8/1. 138/3. Követségükre lásd Fraknói: Mátyás diplomatái i. m. 77., valamint Frálmói Vilmos: Werbőczi István életrajza. (Magyar történeti életrajzok) Bp. 1899. ' * 49 Emődi Pál aradi prépost 1446. április 3-án folyamodott a pápához a megüresedett veszprémi prépostságért. A társulatba október 19-én lépett be, ekkorra a supplicatio eredményeként már elnyerte az óhajtott tisztséget. Lukcsics i. m. II, 891. sz. 50 Újlaki Miklós bosnyák király például száznál több lovas élén zarándokolt Rómába. Mon. Vespr. III. Bevezetés LXXXIV
