Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Buza János: Kipper-pénzek a mérlegen. Az 1620-as évek inflációjának két szakasza 881
884 BUZA JÁNOS vezőtlen következményeit a részekre szakadt Magyarország1 8 területén, illetve áthúzódott Havasalföldre és Moldvába1 9 is. A kortársi visszaemlékezések egyike szerint — mivel a „roß pénznek Anno 1617. esztendőben híre sem volt, az után három esztendővel jüt be az Országban az drága és megh vettetet pinz" -— 1620-ban kezdődött20 a pénzrontás; az előjelek azonban korábbra tehetők. Kassa követeinek tudósítása szerint már az 1618. évi pozsonyi országgyűlésen felmerült az 5 dénáros garasok és a polturák forgalmának2 1 tilalma, de végül csak a Nagybányán készült 5 dénáros garasok2 2 verését szüntettették be. E minőségi kifogással vert2 3 fizetési eszközökben nem volt hiány, s mivel a fejedelem 1617-től maga is bocsátott ki 5 dénáros garasokat,24 az erdélyi rendek szerint 1619-ben „semmiféle moneta oly bővön köztünk nem jár, mint az öt pénzes garas." Bethlen Gábor váltópénzeit azonban jónak, sőt a magyarországiaknál is jobbnak minősítették Gyulafehérvárott.2 5 A későbbi finomsági próbák szerint mind a 3, mind az 5 dénáros erdélyi garasok minősége felülmúlta a hasonló magyar és lengyel monétákét.2 6 A nagy pénzrontás magyarországi főszereplőjévé azonban nem a magyar dénár, hanem az ún. poltura vált, s mellette az ugyancsak ún. öt pénzes garasokat kárhoztatták még a kortársak. Úgynevezett polturákat és úgynevezett öt pénzes garasokat kell említenem, mert meggyőződésem, hogy sem a jelző nélküli polturák nem voltak feltétlenül azonosak a lengyel 1,5 garasosokkal, sem az elmarasztalt 18 Huszár Lajos: Habsburg-házi királyok pénzei 1526-1657. Corpus Nummorum Hungáriáé I ШЯ. Budapest, 1975. 30-37. (Továbbiakban: Huszár. Habsburg-házi) 19 Imreh István: A fejedelmi gazdálkodás Bethlen Gábor idejében. Erdélyi Tudományos Füzetek 211. Kolozsvár, 1992. 73. (Továbbiakban: Imreh: A fejedelmi ). E tanulmány megjelent a szerző legújabb gyűjteményes kötetében: Imreh István: Erdélyi eleink emlékezete (1550-1850). Társadalom és gazdaságtörténeti tanulmányok. Budapest-Kolozsvár, 1999.(Hivatkozásaim az 1992. évi kiadás oldalszámait jelölik. 20 Szegedi Gáspár levele Kassa város elöljáróságához; Nagyszombat, 1624. jún. 21. Kassa város levéltára (=Archív mesta Kosice), Archívum secretum, Fasc. S - Szegedi, Nr. 40. (Továbbiakban: Kassa v. lt. A. S.). A Szegedi család történetére Id.: J. Újváry Zsuzsanna: Egy kereskedőcsalád metamorfózisa (A mezőszegedi Szegedi család). In: Óra, szablya, nyoszolya. Életmód és anyagi kultúra Magyarországon a 17-18. században. Szerk.: Zimányi Vera. Budapest, 1994. 33-85. (Továbbiakban: J. Újváry: Egy kereskedőcsalád). A Szegedi család múltjára ld. még.: Dr. J. Újváry Zsuzsanna: A polgári életforma változása a XVI-XVII. századi Magyarországon; egy kereskedőcsalád metamorfózisa. Ph.D. értekezés. Budapest, 1997. (Megvédve: KLTE, Debrecen). 21 ,Дг eöt penzes Garast es az Poltorakatis sokan igeön vadnak azon, hogi tollaltatnak, nemelliek latuan országunkban az penznek szük voltath, megh azer semmi certomat felőle nem concludaltanak." Tánczos Pál és Zoltán Szabó György levele, Pozsony, 1618. júni. 23..amelynek tartalmát Kassán június 28-án ismerték meg. Kassa v. lt. Suppl. H. 1. Nr. 5818/3. 22 Az 1618. évi 19. tc. Corpus Juris Hungarici - Magyar törvénytár. 1608-1657 közötti törvényczikkek. Szerk.: Márkus Dezső. Budapest, 1900. 137. (Továbbiakban: CIH.) 23 Huszár: Habsburg-házi 33. 24 Huszár Lajos: A munkácsi pénzverő működése (1624) és a pénzrontás kora Erdélyben Bethlen Gábor idejében. A Gróf Klebelsberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet évkönyve IV Budapest, 1934. 308-309. (Továbbiakban: Huszár: A munkácsi). 25 A minémü aprópénzt penig Felséged pro forma készíttetett és közinkbe küldött volt, mivel comperiáltatott, hogy minden magyarországi afféle monétákat jósággal feljül halad, felette igen javasoljuk." „Erdélyi országgyűlési emlékek (1614-1621). Monumenta Hungáriáé Historica III., Monumenta comitialia regni Transilvaniae. Szerk.: Szilágyi Sándor. Budapest, 1881. VII. 515. (Továbbiakban: EOE.) 26 Huszár Lajos: Az Erdélyi Fejedelemség pénzverése. Sajtó alá rendezte Rádóczy Gyula. Budapest, 1995. 14. (Továbbiakban: Huszár: Az Erdélyi).
