Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Bur Márta: A katolikus bolgárok szerepéről Havasalföld; Erdély és a Bánság gazdasági életében (17-18. század) 933
KATOLIKUS BOLGÁR KERESKEDŐK A 17-18. SZÁZADBAN 939 szállítmányra eső vámösszeg azonban esetenként az 50-60 Ft-ot is meghaladta, így a jelzett hatéves időszakban az egy szállítmányra eső vámösszeg átlaga 21 Ft körül mozgott. A bolgár kereskedők Zajkánynál és Verestoronynál áthaladó szállítmányai — azok tartalmát és összetételét tekintve — nem különböztek a többi török alattvaló Közép-Európa piacaira szánt szállítmányaitól. A legtöbb kereskedő olcsó textilféleségek, bőrkészítmények, rövidáru után fizetett vámot. A bolgár kereskedők minden bizonnyal ezekkel az olcsó tömegcikkekkel járták a havasalföldi vásárokat is. Az erdélyi források, valamint a verestornyi vámadatok szerint a lengyel piachelyeket is látogató bolgárok aligha tértek vissza üres kézzel. Havasalföld és az oszmán tartományok fogyasztóinak igényeit kielégítő nyugati import árura vonatkozó — a már említett higanyvásárlásokon kívül — konkrét adatokkal nem rendelkezünk. A Havasalföld és a török tartományok felé irányuló szállítmányokról egy 1676-ban kiadott és Konsztantin Baszaráb vajda idejében kiegészített és megerősített vámtarifa alapján próbálunk képet alkotni magunknak.1 8 A helyi termékek — méz, viasz, bor, cserzőanyag, élőállat stb. — és az egyéb áruk után magyar forintban kellett fizetni. A vám alá eső áruk sorában az árufajták számát tekintve az első helyen az oszmán területekről származó termékek állnak; a Konstantinápolyból, Brusszából, Adrianopolból, Rumeliából, Szófiából, Tirnovóból útnak indított, de közelebbről meg nem határozott áruk; textilféleségek; kávé, déligyümölcs, több fajta kikészített bőr, stb. A török árukhoz képest a vámtarifában szereplő nyugati ill. erdélyi gyártmányok választéka nagyon szerény; vékony szövet, velencei és bécsi áru. Importáruként szerepel a szebeni posztó, a Karánsebesen, Szebenben, Brassó környékén gyártott szűr,19 az Erdélyből származó higany, a sertés, a báránybőr, a fekete süveg, a kötél stb. Bizonyosra vehető, hogy a lengyelországi és erdélyi piacokat látogató katolikus bolgár kereskedők is bekapcsolódtak az 1676-os havasalföldi vámtarifában felsorolt importáruk közvetítésébe. Az 1683-1699-es felszabadító háborúval kapcsolatos események gyökeresen megváltoztatták a katolikus bolgárok életét. 1688-ig kereseti forrásaikat, jogi helyzetüket, életmódjukat tekintve nem különböztek a Közép-európai piacok vonzásába került török alattvalóktól, akik szülőföldjüktől távol, többnyire kompániákba szerveződve adtak-vettek, s nem ritkán jelentős vagyonokat halmoztak fel. A keresztény hadak közeledtének hírére a balkáni lakosság körében helyi jellegű felkelések törtek ki. A bolgárok által kiállított fegyveres csapat 1688-ban már az osztrákok oldalán harcolt a törökök ellen. A megtorlás nem késett. A törökök feldúlták és kirabolták Csiprovcit és a környékbeli katolikus helységeket. Az életben maradtak, és akik elkerülték a fogságba hurcolást, menekülni kényszerültek. Egy csoport Georgius Pejacsevics vezetésével északnyugatnak indult, és Péterváradon, Eszéken és környékén keresett menedéket.2 0 Más adatok szerint a bolgárok egy része Eszékre, 18 Constantin Giurescu: Material pentru istoria Olteniei supt Austriaci. I. 1716-1725. Bucure§ti. 1913. 137-140. 19 Pach Zsigmond Pál: Szűrmívesség és árszabályozás a fejedelemségkori Erdélyben. Szomszédaink között Kelet-Európában. 1993, 45-54 20 Veszelin Trajkov: Szádbata na naszebenieto ot Csiprovszkia Kraj szled vásztanieto ot 1688 godina. 300 godini Csiprovszko bäsztonie. Szófia. 1988, 292-302
