Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Cilleiek és Tallóciak: küzdelem Szlavóniáért (1440-1448) 45
CILLEIEK ÉS TALLÓCIAK KÜZDELME SZLAVÓNIÁÉRT. 91 Ebből sajnos az következik, hogy az átmenet meghatározása meglehetősen nehéz. 1447. Vízkereszt oktáváján mindenesetre már Ciliéi Ulrik szlavón bán nevében működik a zágrábi oktavális törvényszék,26 8 március 20-án pedig Ciliéi Frigyes bán rendel iktatást azzal, hogy az esetleges ellentmondókat jelenléte elé idézzék a zágrábi székre.26 9 Hunyadi János kormányzó április 1-én kelt parancsára a csázmai káptalan április 15-én jár el, s a válaszát már Ciliéi Ulrik szlavón bánnak címezi.270 Április 29-én Ciliéi Frigyes már szlavón vicebánját és egyben körösi ispánját, Szentléleki Kasztellánfi Gáspárt, Tallóci Frankó egykori harcostársát utasítja vizsgálatra.27 1 Ezek az adatok már önmagukban is arra utalnak, hogy legkésőbb 1447. február elejétől a két Ciliéi teljesen rutinszerűen gyakorolta a báni jogokat,27 2 s már az ügyeket a nevükben intéző familiárisaikat is név szerint ismerjük.273 Hogy mindez nem csupán érzékcsalódás, világosan mutatják Ciliéi Frigyes bán saját szavai, aki 1447. április 26-án egyértelműen a zavaros idők végéről beszél.27 4 Az pedig már valóban eloszlat minden kétséget, amikor 1447. április 2-án maga Hunyadi János kormányzó a két Ciliéit mint szlavón bánokat kéri, hogy a nevében vegyék védelmébe (a török elleni harcokban eltűnt) Bocskai László feleségét.27 5 A Cilleiek tehát hivatalosan visszakapták báni címüket, s azt meg is tartották halálukig (1454, ill. 1456). De vajon mi lett Székely Jánossal? A választ alighanem Hunyadi János kormányzó sajátos hatalmi rendszerében kell keresnünk. Ismeretes, hogy Hunyadi, kormányzóvá választása után megválván az erdélyi vajdai címtől, Erdély élére alkormányzói címmel a saját emberét, Vízaknai Miklóst állította.27 6 Mivel az erdélyi vajdák, Újlaki Miklós és Bebek Imre, nemigen törődtek Erdély ügyeivel, és csupán alvajdáik révén képviseltették magukat a tartományban, azok viszont minden kétséget kizáróan alá voltak vetve az alkormányzónak,27 7 Erdélyben nyilvánvalóan az történt, amit Hunyadi akart. Nos, úgy tűnik, hogy Hunyadi valami hasonló dolgot akart meghonosítani Szlavóniában is. Legalábbis erre engednek következtetni Ciliéi Ulrik szlavón bán szavai, aki 1447. május 16-án Székely Jánost Dalmácia és Horvátország bánjának, 268 1447 február 2. körül: DL 107562. Az oklevelet Glaynar György zágrábi ispán pecsétjével erősítik meg. 269 DF 274967. Oklevelét propter absenciam sigilli nostri" Glaynar György zágrábi ispán pecsétjével erősítette meg. 270 DF 256814. 271 DF 218972. 272 Igaz ugyanakkor, hogy az országnagyok 1447. február 20-án, megerősítvén Ciliéi Ulrik 1445. június 25-i adományát a zágrábi pálosok javára, Ciliéit még nem címezik bánnak (DL 34734.). ,,Hivatalos" elismerésről ekkor tehát még nem beszélhetünk. 273 Egyébként már önmagában az a tény, hogy Kasztellánfi vicebáni hivatalt vállalt a Cilleiek szolgálatában, a viszonyok normalizálódására utal. 274 DF 256508: „hiis disturbiorum temporibus jam dante domino sedatis" 276 DF 261833: Hunyadi János kormányzó „illustribus principibus dominis Friderico et Ulrico Cilié, Orthomburge Zagorieque comitibus necnon regni Sclavonie banis, dominis et fautoribus nostris honorandis. " 276 Először 1446. december 22-én nevezi magát annak: „alias vicevaivoda nunc vero inter ceteras honorum dignitates vicegubernator parcium Transsilvanarum" ZW V 184. 277 1447. május 23-án Hunyadi Herepei Márkot, vagyis Újlaki alvajdáját (Engel P.: Archontológia I. 15.) utasítja, hogy adja vissza Losonci Zsigmond özvegyének lefoglalt birtokait, egyben utasítja Vízaknai alkormányzót, hogy az özvegyet mindenkivel, különösen pedig Herepeivel szemben (icontra te) védje meg jogaiban (DF 218787.).
