Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Borián Elréd: Lippay érsek és Zrínyi Miklós politikai vitája a jezsuita történetíró Kazy Ferenc alapján 913
LIPPAY ÉRSEK ÉS ZRÍNYI MIKLÓS POLITIKAI VITÁJA 931 tükrözi Lippay érsek véleményét is. Lippay és Zrínyi tehát alapelvekben nem is álltak olyan távol egymástól, csak a célhoz vezető utat látták másképpen. Ezért békülhetettek ki, és Lippayt, akárcsak korábban Pázmányt, az 1660-as évektől már atyai viszony fűzte Zrínyihez. Korneli János Lippay halála előtt az érsek legnagyobb lelki fájdalmait sorolja fel: II. Rákóczi György nem hallgatott rá, Erdélyt leigázta a török, Várad elesett, majd (Ersek)Újvárt is bevették, és végül a vasvári békét tartja legnagyobb megpróbáltatásának. Lippay végrendeletében azt kérte, hogy minden nagyobb pompa nélkül Pázmány mellé temessék el. Korneli János Lippay magasztalása helyett Kazy Ferenc egyetemtörténetének az érsekre vonatkozó részét idézi, jelezve, hogy a két kiváló historikus milyen nagyra becsülte Lippayt és egymást.5 3 Zrínyinek is rá kellett jönnie, hogy a történelem tanúsága szerint Erdély megerősödése és a nemzetközi protestáns szövetségben való bizakodása a „Tündérország" bukását hordozza magában. A „harmadik út" módosított tervét azonban nem adta fel, ennek lehet az egyik tanúbizonysága az Elmélkedés politikája. Érdekes adat lehet a szövetségkereséshez, hogy 1665 júniusában a francia követnek Vitnyédi István Zrínyire hivatkozva „örökös szövetséget javasolt a magyarok és a franciák között, valamint azt hogy az orléans-i herceget válasszák lengyel királlyá, és így járjon közbe Franciaország egy lengyel-magyar szövetség megteremtésében".5 4 Pázmány Lippaynak adta át Erdélybe írt leveleit, s „minden titkos irásit".55 A történelmi események bizonyítják, hogy Lippay érsek az 1650-es években reálpolitikus volt, és Pázmány méltó utódjának bizonyult. 1660-tól egyre szorosabb lett az érsek és Zrínyi Miidós között a kapcsolat. Lippay éppen a bán halála napján írt levelében élesen elítélte a magyarságot elpusztító „veszedelmes békességet", sőt a halálhír vétele után kétségbeesésében azt nyilatkozta: „Zrínyi halálát előkészítették!"5 6 A megbékélés kölcsönös volt. Egymás megértése a haza javának, felszabadításának vágyából fakadt. 53 Korneli János: Fragmenta Ungaricae Históriáé, (1663-1666), Kassa, 1739, 428^30. 54 Szilágyi Sándor: Rákóczi és Pázmány, Pest, 1870, 242-243. Vö. Hardi Gábor Titusz: Lippay György egyházszervező tevékenysége. Szakdolgozat, ELTE ВТК, 1997, kézirat. 55 Nagy Levente: Wittnyédy István erdélyi kapcsolatai, Századok, 1999. 6.szám, 1232. 56 Bene Sándor-Borián Gellért Elréd: Zrínyi és a vadkan, Labirintus, Bp., 1988, 24.
