Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Buza János: Kipper-pénzek a mérlegen. Az 1620-as évek inflációjának két szakasza 881
AZ 1620-AS ÉVEK INFLÁCIÓJÁNAK KÉT SZAKASZA 907 megfelelő árfolyamokon17 2 — 931 forint 64 dénár készpénzt tartalmazott. A kipper-pénzek részesedése a következőképpen alakult: Megnevezés Mennyiség Egységár Összeg Megnevezés Font lat fl. den. fl. den. Ortok és és fél ortok 3,00 10,0 4 50 14 90,0 Otdénáros garas 7,75 -4 50 34 87,5 Oli poltura (két részletben) 17,00 15,0 3 50 62 25,0 Pontos poltura, Ferdinand talléija és egyéb pénz -26,5 3 50 2 91,0 Körmöci dénár --10 0,0 1 Összesen 29,00 11,5 --124 93,5 Kamarai vagy magyar forintban számolva megállapítható, hogy az „abrogált," illetve korabeli magyarsággal „letétetött" inflációs pénz csaknem pontosan fele (49,8%-a) oly polturákból, illetve több mint egynegyede (27,9%-a) az ugyancsak ,,letétetött eott pinzes garasokból" állt. E két pénznem együttes részesedése 77,7%ra rúgott, azaz a rossz pénzek bő háromnegyedét alkották, mintegy jelezve, hogy az oly polturákat és az öt pénzes garasokat nem véletlenül emlegették gyakorta a kortársak, miként az sem volt esetleges, hogy e két pénznem értékének megállapítása és elfogadási kötelezettségének deklarálása mind a megyei, mind a városi statútumokban megtalálható. Mellettük természetesen számos, az írott források nyomán identifikálhatatlan, kipper-pénz forgott. Igen valószínű, hogy egy részüknek az eredete a kortársak számára sem lehetett világos, példa erre a csupán 2,3%-nyi, „pontos polturákkal" kezdődő tétel, amely betűhíven így maradt ránk: „Ittem Vagyon pontos potturak Ferdinand(us) Tallera es egy eb fele Elegh belegh pinz 26 lott. P(er) fl. 3 d. 50 [=] fl. 2 d. 91." Mai szemmel csupán az állapítható meg az idézetből, hogy csekély számszaki hiba csúszott a részösszegbe, kerekítve is 2 forint 90 dénár lett volna a helyes summa, de az egyébféle elegy-belegy pénz összetétele megfejthetetlen marad. Ertelmezhetőbbek az ortok és a fél ortok, amelyek tulajdonképpen kipper-kori negyed- és nyolcadtallérok voltak, lehettek éppenséggel II. Ferdinánd pénzei, de lengyelországi eredetű veretek is. A táblázatba szorított körmöci dénárok az eredeti összesítésbe „Mas fele Apro fej er pinz le tetetott keormeoczy" szókapcsolattal kerültek bele, részarányuk csekély (kereken 8%), ha azonban devalválásuk mértéke a sziléziai eredetű oly polturákéval egyező volt, akkor éppen 40 000 veret lehetett belőlük a Szegedi-hagyatékban. Szegedi István Kassa tehetős kereskedői17 3 közé tartozott, 1622-ben az elöljáróság tagja, a város egyik fizetőtisztje17 4 volt, foglalkozásából és hivatali tisztéből adódóan egyaránt értenie kellett a forgalomban lévő pénznemekhez, ennek ellenére hátrahagyott készpénzének több mint egy nyolcada (13,4%-a) különböző kipper-pénzekből állt. Mennyire kiszolgáltatott lehetett a Közép-Európán végig 172 Nevezett végrendeletét 1625. dec. 3-án foglalták írásba, a hagyaték átadására azonban csak 1628. jún. 14-én került sor. Kassa v. lt. A. S. Fasc. S - Szegedi, Nr. 41., 47. 173 J. Újváry: Egy kereskedőcsalád 34-35. 174 A két fizetőtiszt egyike volt, amikor az eperjesi Sipos István tallérban vagy oly polturákban felvette a feleségét illető örökrészt. 1622. dec. 23. Kassa v. It. Collectio Schwartzenbachiana, Nr. 5944. (Id. fentebb!).
