Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Cilleiek és Tallóciak: küzdelem Szlavóniáért (1440-1448) 45
CILLEIEK ÉS TALLÓCIAK KÜZDELME SZLAVÓNIÁÉRT. 87 Hogy a hadjáratnak a Cillei-birtokok felprédálásán túl mi volt a stratégiai célja, nehéz meghatározni. A Cilleiek által elfoglalt várak közül egyet sem vettek vissza, Tallóci Frankót nem helyezték vissza báni hatalmába (előbb csupán dalmát-horvát bánnak nevezik, majd következetesen volt bánnak).24 6 Ellenkezőleg, mintha Hunyadi már nem számolt volna régi barátjával és annak egyetlen életben maradt fivérével: legalábbis erre mutat, hogy Székelyt nemcsak a Cilleiek helyére állította a szlavón bánságban, hanem Perkónak is meg kellett osztania vele a horvát-dalmát bánságot. Mindez egyértelművé teszi, hogy Hunyadi Erdély után immár Szlavónia urának is tekintette magát, s azt a lehető legmegbízhatóbb kezekben akarta tudni. A helyzet azonban ezzel még nem volt megoldva: a Cilleiek ugyan „hivatalosan"247 kiszorultak Szlavóniából, de óriási (és a zavaros idők alatt tovább gyarapított) birtokaik érintetlenül megmaradtak, és ők magukat továbbra is Szlavónia bánjainak tekintették és címezték.24 8 Hunyadi kormányzóvá választása a Cilleiek szempontjából egyértelműen kedvezőtlen fejlemény volt. Ám a helyzet hamarabb fordult, mint azt akár ők maguk gondolták volna. Ez a fordulat, úgy tűnik, Frigyes király nyakasságának és Hunyadi tehetetlenségének volt köszönhető. A pesti országgyűlés után a frissen választott kormányzó előbb Erdélyben és a déli végeken tevékenykedett,24 9 de szeptemberre visszatért Budára, és kénytelen volt szembenézni azzal a problémával, amelyet Frigyes király hódításai jelentettek. A római király a nyugati határszél jelentős várai mellett Győrt is uralma alatt tartotta, ami az érintett bárók mellett a rendek önérzetét is nyilván sértette. Jogos volt tehát az elvárás, hogy a kormányzó tegyen valamit a makacs király jobb belátásra bírása érdekében. Hunyadi nem is tért ki a feladat elől, és 1446 novemberében betört Stájerországba, egy hónapon keresztül ott időzött, de kézzelfogható eredményt nem tudott elérni. Fellépésével azt mindenesetre elérte, hogy Frigyes tárgyalásokat kezdeményezett, melyeken a királyt Schlick kancellár mellett megint Ciliéi Ulrik képviselte.250 Schlick és Ciliéi a jelekből ítélve őszintén igyekezett kompromisszumot találni, de Frigyest semmilyen engedményre nem tudták rábírni. Frigyes jól ismert csökönyösségén túl ebben az is szerepet játszott, hogy a király világosan felismerte: Hunyadi serege várostromra alkalmatlan, s így előbb-utóbb dolgavégezetlenül lesz kénytelen visszavonulni.251 Várakozásaiban nem is csalódott. Hunyadi, miután még az egyetlen Győr átadására sem kapott garanciát, tehetetlen dühében feldúlta Bécs környékét, majd megkezdte visszavonulását. 246 1446. júl. 26: comes Cethiniensis, regnorumque Dalmacie et Croacie banus (DF 263377.); aug. 26: alias regni Sclavonie banus (DL 13952.); 1447. jan. 16: alias regni Sclavonie banus (DL 13443.); márc. 23: comes Cetine alias regni Sclavonie banus (DF 276945.). 247 Az 1446. júniusi országgyűlés valószínűleg jóváhagyta Hunyadi döntését, leváltotta a Cilleieket és a helyükre Székely Jánost nevezte ki. 248 L. lejjebb a 264. jegyzetet. 249 Engel Pál: Hunyadi János kormányzó itineráriuma (1446-1452). Különnyomat a Századok 1984. évi 5. számából. Bp. 1984. (A továbbiakban Engel P.: Itinerárium) 980-982. 250 A tárgyalások menetét ismerteti: Teleki J.: Hunyadiak kora II. 10-20., ill. Hufnagel, Otto: Caspar Schlick als Kanzler Friedrichs III. MIÖG. VIII. Ergänzungsband. Innsbruck 1911375-377. 251 Mint láttuk, ugyanez volt a tanulsága Hunyadi Cilleiek ellen vezetett hadjáratának is: a sereg a sík vidékek f'elprédálásában jelesre vizsgázott, de várak megvívásában megmutatkozó, tartós eredményt nem tudott felmutatni.
