Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Buza János: Kipper-pénzek a mérlegen. Az 1620-as évek inflációjának két szakasza 881
AZ 1620-AS ÉVEK INFLÁCIÓJÁNAK KÉT SZAKASZA 891 is, hogy a jó, ó poltura szűkös volta egyfelől, másfelől pedig az új poltura túláradó bősége — a városgazdaságot is kényszerlépésre szorította, ami részben az ármaximáláshoz, részben pedig —• az ó és új polturával történő fizetés esetére számítva — eltérő minőségű borok kiméréséhez, pénznemenként megkülönböztetett borárak kialakításához vezetett, azaz a jó, ó polturáért jó bort, az új polturáért pedig gyengébbet kínáltak.7 8 Minden jel arra mutat, hogy az országot elárasztó,7 9 ún. „új polturák" iránti bizalom 1622 őszére teljesen elillant, miként azt a barsi nemesség 1623 első napjaiban írott véleménye tükrözi: „az uj Polturatol ugj megh idegenedtek" a megyében, hogy a szokásos parancs ellenére sem akarták elvenni.8 0 E ponton elkerülhetetlen annak a — hazai szakirodalomból jól ismert8 1 — pénztörténeti háttérnek az érintése, mely szerint az 1614-ben kibocsátott lengyel polturák nemesfém-tartalma sem volt állandó, az 1619-től vertek már jóval kevesebb ezüstöt tartalmaztak, illetve a finomság szerényebb csökkentésére került sor 1623-ban. Röviden úgy összegezhetjük a lényegi változást, hogy az egy márkában lévő ezüstmennyiséget csökkentették, viszont az egy márkából vert polturák számát növelték. Mivel e kettősség mindenütt kimutatható volt, ahol a pénzrontás > vihara dúlt, jó félévszázada kézenfekvőnek tűnt a konklúzió, hogy „Tipikus kipper-pénzfaj volt végül a poltura,"8 2 Ha azonban a polturák teljes és tiszta tömegének (nyers- és színsúlyának) változását közelebbről nézzük, akkor arra követ-I keztethetünk, hogy a nemesfémtartalom jelentős csökkenése nem nevezhető drasztikusnak, sőt a kipper-kor viszonyai közepette inkább mérsékeltnek mondható. Év Teljes tömeg (g) Tiszta tömeg (g) A tiszta tömeg %-os változása Év Teljes tömeg (g) Tiszta tömeg (g) (100%= 1614) 1614 1,576 0,739 100,0 1619 1,230 0,500 67,7 1623 1,201 0,450 60,9 78 A mai helyesíráshoz közelítő átírásban: „Deliberatum. Árulják 10polturán a bort egy helyen, más helyen 6 ó polturán, hogy így jó pénz is jöjjön a város számára. De úgy, hogy az ó polturakos bor jobb legyen az új polturákos bornál, " Kassa, 1623. jan. 17., Kassa v. lt. Prot, delib. 158/v. A rossz pénz és a kocsmáitatás körüli gondok korábban jelentkeztek, az 1622. nov. 28-án tartott rendkívüli tanácsülésen hangzott el, ,,Im(e) az bor igen kel, az sok rossz polturának kevés böcsi lévén, Delfiberatum): Minthogy igen fogy az bor és drága is, árulják mostan egy ideig 5 polturán. Az pénz addig legyen hallgatásban, és jónál egyebet ne vegyenek el." Kassa v. lt. Prot, delib. 133/v., vö.:: Kerekes: Kassa jegyzőkönyveiből 93., Kerekes: Bethlen Kassán 305. 79 „az rosz pénzel ugy ell bővítettek ezt a feoldet, hogy sohul egiebet nem lát az ember, ehyak affele újonnan keöllt és wertt polturakokat " - panaszolták 1622. okt. 31-én., idézi: Huszár-. Habsburg-házi 158-159. 80 Az indoklás lényeges eleme az, hogy a megyén kívül „semmi marhatt nem vehet az vj Poltwran" a lakosság, a török pedig nyilván nem fogadta el adóra. Péch Antal: Alsó Magyarország bányamívelésének története. Budapest, 1887. II. 602. (Továbbiakban: Péch : Alsó Magyarország) Az igen jó kortársi helyzetelemezés más összefüggésben ugyancsak ismert a szakirodalomban, vö.: Huszár-. Habsburg-házi 34-35., 158. Bars megye népességére nyomasztóan hatott az Oszmán Birodalom adóztatása, ld. erre: Szerémi (Odescalchi Artúr): Emlékek Bars vármegye hajdanából (1439-1711). Történelmi Tár 1892. 81 Huszár-. Bethlen 34-35., Huszár-. Habsburg-házi 43., 51. 82 Huszár: Bethlen 34.
