Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Buza János: Kipper-pénzek a mérlegen. Az 1620-as évek inflációjának két szakasza 881
888 BUZA JÁNOS öt város határozatához igazodott, amely 1623 januárjában a vármegyei állásponttal egyezően szintén 4 dénárra tette „az Polturának valorát."5 2 A polturák kívánatosnak tartott 4 dénáros árfolyama azonban bizonyíthatóan nem ment át maradéktalanul a gyakorlatba, ugyanis 1622 végén — egy német nyelvű testamentumban — 4 dénáron számított fehér polturákat említettek.5 3 A pénzértékviszonyok zavarai természetesen nemcsak az észak-keleti országrészen, hanem Nyugat-Magyarországon is éreztették hatásukat. Győr vármegye 1623 februárjában ismertette azokat a nádori leveleket, amelyekben a már többször említett soproni országgyűlésre hivatkozva parancsolta meg a palatínus a „polturák"-nak nevezett űj garasok elfogadását.5 4 A végrehajtó hatalom által megszabott kényszerárfolyam mellett előfordult az is, hogy uradalmi szinten maga a földesúr igyekezett meghatározni a poltura árfolyamát, sőt mi több, kettős árfolyam alkalmazását írta elő. Példa erre Rákóczi György, aki 1624 márciusában Sárospatakról küldött levelében utasította makovicai provisorát arra, hogy „az polturákat jószág jövedelmében ötödfél [= 4,5] pénzben vedd be, de bor árában csak négy pénzben, az szekereseknek is ötödfélben oszszad ki,"5 5 s így polturánként 12,5%-os nyereségre igyekezett szert tenni. Kassa — fejedelmi presszióra — 1624 tavaszán „négy pénzre" kiáltatta ki a polturát, s ugyanezt ismételte meg decemberi határozatában.56 Borsodban — szintén 1624-ben — tették közhírré, hogy a „polthurák"-nak nevezett lengyel pénzeket 4 dénár I értékben kell elfogadni.5 7 A gyakorlatban azonban magasabb árfolyamra is volt példa, Kassán 1624-ben a „lengyel polturákot" 4, az „apró, fejes polturákot" pedig 3 dénárban számították.5 8 A polturák árfolyamának követése közben óhatatlanul fény derült arra, hogy nem csak egyfajta poltura forgott az 1610-es évek végén és az 1620-as évek elején Magyarországon. A korábbi kutatások nyomán5 9 a jelzőkkel illetett polturák csoportosíthatóak koruk, azaz ó és új; színük, azaz fehér és barna-, méretük, azaz a Warmegie veghezeseth." 1622. dec. 17. Kassa v. lt. Prot delib. p. 150., vö.: Kerekes: Kassa jegyzőkönyveiből 93. 62 „Item Dominus Judex proposuit, Almási István uram megh jöuen az Giülésbul referálta, hogy 4 d vegheztek el az Polturanak valorát. ha ki kell kialtatnunk, kialtassunk kj ugi, az mint az Nemes Varmegie vegezte el." Rendkívüli tanácsülés, 1623. jan. 10. Kassa v. lt. Prot delib. p. 155/v., vö.: Kerekes: Bethlen Kassán 307. A teljesség igénye nélkül álljon itt, hogy 1622-ből több, 1623-ből pedig egy lokalizálatlan példa ismert a poltura 4 dénáros árfolyamára. Huszár: Habsburg-házi 51., 163. 53 „In weissen Poltoracken a d. 4 1/2 f. 12 (d.) 12." Inventarium Bonorum Casparis Elinger, Kassa, 1622. dec. 24. Kassa v. It. Collectio Schwartzenbachiana, Nr. 5974. 54 Győr, 1623. febr. 6. Győr vármegye kész volt a pénz elfogadására, de a megyehatárig terjedő illetékességére hivatkozva generalis conventus összehívását javasolta, hogy tanácskozás után a többi megye is hasonló álláspontra helyezkedhessen. Gecsényi: Győr vármegye 48 55 Levél Rozgonyi Mihálynak, Patak, 1624. márc. 21. Szilágyi Sándor: A Rákóczyak levéltárából. Történelmi Tár 1894. 668. 56 Kassa város jegyzőkönyvei nyomán, 1624. máj. 22., ill. 1624. dec. 18. ,,Deliberatum: О nagysága lássa, mi az ő felsége mandátumát nem láttuk, mindazáltal az ellen bizonyára nem rugódozhatnak. Az polturát is négy pénzen vegyék el." Kemény: A magyar valuta 232-233. 57 Tóth - Barsi: Borsod statutumai 21. 58 Kemény: A magyar valuta 233. 59 Kerekes: Bethlen Kassán 302-304., illetve Huszár: Bethlen 47-51.
