Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Gebei Sándor: II. Rákóczi György szerepe a Rzeczpospolita felosztási kísérletében 801
II. RÁKÓCZI GYÖRGY LENGYEL POLITIKÁJA 837 denburgiak ellen nem hadakozhat. A lengyel király „arma et munitionem bellicam" beszerzésére a császár országaiban és tartományaiban szabad kezet kapott. A császári segélyhad, mivel Lengyelország védelmét szolgálja, a vesztfáliai békét nem sérti, a császár és a svéd király között hadiállapot nincs. A bécsi egyezményt Johann Auersperg és Ernest Ottingen hercegek, valamint Jan Leszczynski poznani vajda és Jan Wielopolski wojniczi várnagy látta el kézjegyével.105 Melchior Hatzfeld császári tábornok a mozgósított hadakat Sziléziába koncentrálta és a ratifikációt követő indulási parancsra várakozott. Igaz, hogy a ratifikációs okmányok kicserélése március végére Czçstochowàban és Bécsben végbement, de Rákóczi György lengyelországi intervenciója és sikeres előrenyomulása, III. Ferdinánd április 2-i halála teljesen új helyzetet teremtett az osztrák-lengyel kapcsolatokban. A császári tisztség várományosával, Magyarország-Csehor-I szág királyával, I. Lipóttal a december 1-jei bécsi megállapodást revideálni kellett. A Bethlen-i politika nyomdokain haladó Rákóczi (in hoc motu princeps Rakoczius Bethlehem quondam principis Transylvaniae consiliis ac vestigiis insistât)106 támadása miatt Károly Gusztáv szerencsecsillaga újra felragyogott. Rákóczi a közel 60 ezres seregétől — a 20 ezres kozák kiegészítő sereggel együtt — (aus sechzig tausend combatanten)107 Lengyelország sorsának a beteljesülését remélte. Március 23-án Thornból (Torunból) maga Károly Gusztáv vezette 4 ezer svéd és 3 ezer brandenburgi katonáját déli irányba az egyesülésre. Március 29-én Rákóczi György fényes külsőségek között bevonult a krakkói királyi várba, a Wawelbe, hivatalosan is átvette a várost Paul Würtz svéd tábornoktól. Április 1-én a svéd király táborában fogadta a seregétől előrelovagló Rákóczit, 7-én pedig Czmielówban viszontlátogatást tett Rákóczinál. Az erdélyi fejedelem úgy gondolta, hogy a I seregek egyesítésével legfontosabb célját elérte, a lengyelek behódolása, az értel> metlen hadakozás felfüggesztése rövid időn belül bekövetkezik. Csalódottsága már ; akkor elkezdődött, amikor Károly Gusztáv a Lublin térségében gyülekező lengyellitván had bekerítésére és megsemmisítésére adott parancsot. Erőltetett menetben közelítették meg a kijelölt térséget, de hiába, a lengyelek egérutat nyertek. A hadi fegyelmet nem tűrő magyarok és kozákok szinte egymással versenyezve pusztították a falvakat, sanyargatták az embereket, előszeretettel rabolták ki a templomokat és a kolostorokat. Ilyen körülmények között távolodtak el egyre inkább Kis-Lengyelországtól Litvánia felé, a Bug folyó menti Breszthez. Körülbelül ekkorra vált véglegessé a lengyel királyi és a magyar-cseh királyi, osztrák főhercegi megbízottak tárgyalásain az a szövegtervezet, amelyet — az egyszerűség kedvéért — lengyel-osztrák megegyezésnek nevezünk. Az 1657. 105 HHuStArchív, Bécs, Urkundenreihe, Repertórium I., XIV /1., Bd. 11. Nyomtatásban /újabban/: Traktaty polsko-austriackie z drugiej polowy XVII wieku /Opracowal, wstçpem i przypisami opatrzyi Wójcikl Warszawa, Panstwowe Wydawnictvo Naukowe, 1985. 31-37. 106 Wibling K.: Diplomáciai okmányok II. Rákóczy György uralkodása történetéhez Történelmi Tár 1893. 423. 107 Pufendorf: von denen Thaten Carl Gustavs, Vierdtes /sic!/ Buch 287.; Dnyevnyik Gordona 137-138. - 33800 főre teszi a sereg létszámát, a 6 ezer kozákkal együtt.; Sternbach, aki Rákóczi hadjáratában is a fejedelem mellett képviselte a svéd királyt, az alábbi adatokat továbbította uralkodójának: 18 ezer lovas, 5 ezer gyalogos Rákóczi serege, plusz 6 ezer vlach és 20 ezer kozák csatlakozott hozzá, a szekereknél szolgálókat és egyéb cselédeket nem számítva. - Szilágyi: Erdély II. k. 273.
