Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Gebei Sándor: II. Rákóczi György szerepe a Rzeczpospolita felosztási kísérletében 801
II. RÁKÓCZI GYÖRGY LENGYEL POLITIKÁJA 819 a svédellenes érzelmeket, szenvedélyeket felkorbácsolta.5 1 1655/56 telén az 56 éves Stefan Czarniecki — akit katonái „öreg apónak" becéztek — hadi bravúrok sorozatát hajtotta végre kb. 6 ezer lovasával. Ezredeit hol megosztva, hol egyesítve a svédek téli szállása környékén portyáztatta, az élelmet és muníciót szállító svéd konvojokat elfogta. A lakosságtól szerzett hírek megkönnyítették a dolgát abban, hogy a szétszórt svéd erők között egérutat nyerjen.52 A kis-lengyelországi „lázadások lecsendesítésére" Károly Gusztáv a hozzápártolt Koniecpolskit küldte, sikeréért 100 ezer arany jutalmat tűzött ki. Am a „lázadók" területére érve a csapatában lévő svédeket „levágatta az utolsó szálig" és visszapártolt János Kázmérhoz.53 A svéd hódítók lengyelországi pozíciója a lengyel harci kedv és elszántság fokozódásával egyenes arányban romlott. 1656. február 18-án a Lublinhoz közeli Golabnál a svéd király öccse, Adolf Johann szerzett keserű tapasztalatokat a Czarniecki-ezredek ügyes manőverezése következtében. 1656. április 7-én Károly Gusztáv sógorának, Friedrich der Marggraf von Baden tekintélyét tépázták meg a lengyelek Warkánál, a Pilica folyó mentén.54 Májusban az oroszok hallattak magukról: az orosz-svéd békét felmondták, mert a katonai erejében rendületlenül bízó Károly Gusztáv nem volt hajlandó elismerni a cár új titulusát, azaz, de facto kétségbe vonta Oroszország területi növekedését. A békés viszony megszakításának hátterében az állt, hogy III. Ferdinánd békeközvetítő ajánlatát Alekszej Mi-1 hajlovics cár elfogadta és gyors fegyverszünet megkötésében állapodott meg János Kázmérral. Meg kell jegyeznünk, hogy Alekszej Mihajlovics cár stratégiai hibát I követett el akkor, amikor egy le nem zárt és be nem fejezett háborút egy újabb háborúval váltott fel. Bizonyára ő is, akárcsak Károly Gusztáv, a nemzetközi kap-51 AVK t. XXXIV 80-81. 52 Kubala: Wojna szwecka 473-474. 36. lábjegyzet, Pisma polityczne z czasów panowania Jana Kazimierza Wazy t. I. 1648-1660 /Zebrata i opacowala St. Ochmann-Staniszewska/ Wroclaw-Warszawa-Kraków-Gdansk-Lódz, 1989. 151. Lásd még: Kersten A.: Stefan Czarniecki 1599-1665. Warszawa, 1963.; Podhorodecki L.: Stefan Czarniecki. Warszawa, 1966. Spieralski Zd.: Stefan Czarniecki. Warszawa, 1974.; Podhorodecki L.: Rapier i koncerz: Z dziejów polsko-szwedzkich. Warszawa, 1985. 53 Velicsko: Letopisz 240., Archív JUZR III/6. 111. 54 A lengyel-litván győzelem a svédek felett Golçbnàl /1656. február 18. / - A svéd király testvére, Adolf Johann alól kilőtték a lovat ebben a csatában és lábát törte. IV Keresztély természetes fia, Waldemar olyan súlyosan megsebesült, hogy néhány nap múlva Lublinban meghalt. A svédek komoly veszteségeket szenvedtek a Visztula s a Wieprz folyók találkozásánál fekvő Gol^b térségében. - Kochowski: Lata potopu 142-143. Czarniecki 1656. március 18-ai levelében János Kázmérnak jelentette, hogy Przemyslnél Douglas seregét „verte fel", majd az üldözésére küldött 2 ezer svédet tönkreverte. - In: Polska sztuka wojenna w latach 1648-1683. Wypisy zródlowe do historii polskiej sztuki wojennej /Opracowali: B. Baranowski, K. Piwarskil. Zeszyt szósty. Warszawa,1954. 43. Az 1656. április 7-én aratott warkai /Pilica folyónál/ diadalról tájékoztatta Czarniecki uralkodóját. Karol von Baden svéd tábornok csapatait Czarniecki és Sapieha lovas egységei teljesen szétverték, „akik elkerülték éles szablyánkat — íija Czarniecki —, azok a parasztok kezeitől pusztultak el /zginçli z r^k chlopów/, senkinek nem kegyelmeztek." In: Polska sztuka wojenna 44-45., Kochowski: Lata potopu 155-157. Az ekkor svéd szolgálatban álló Patrick Gordon memoárjában a lengyelek Károly Gusztávtól való elpártolásának okait feltárta. A svéd király kilenc havi zsoldot, jó téli szállást, szabad vallásgyakorlatot, önigazgatást, a helyi szokások és a törvények tiszteletét ígérte. Az ígéretekből vajmi kevés valósult meg, a svéd atrocitások a lengyel lakosságot az idegenek ellen fordították. Pl. a sandomierzi fosztogatások miatt a slachta a jobbágyokkal összefogott és a svédeket kiűzte a vajdaságból. - Dnyevnyik generale Patrika Gordona, vegyonnij im vo vremja jevo svedszkoj i polszkoj szluzsb ot 1655 do 1661 g. i vo vremja jevo prebüvanyija v Rossziji ot 1661 do 1669 g. /Perevod sz nyemeckovo/ Moszkva, 1892. 77-78. /Dnyevnyik Gordona/
